(XXI. 2.) Tien Ce-fang

2. Ven Po Hszüe Ce éppen Csi államba tartott, amikor egy kis időre megállt Lu államban*. Ottléte alatt egy ember azt kérte, hogy hadd beszélhessen vele. Ám Ven Po Hszüe Ce ezt mondta {szolgájának}:

-- Szó sem lehet róla! Hallottam, hogy a középső államok nemes emberei teljes mértékben tisztában vannak a szertartásossággal és igazságossággal, de siralmasan tudatlanok az emberi szív-elmével kapcsolatban. Nem akarom őt látni.

Amikor Csi államból hazafelé tartott, újra megállt Lu államban. Ott ugyanaz az ember ismét azt kérte, hogy beszélhessen vele. Ven Po Hszüe Ce most ezt mondta:

-- Már akkor is beszélni szeretett volna velem, amikor Csi-be tartottam és most újra próbálkozik. Biztosan van valamije, amiről úgy véli, hogy azzal megment engem.

Kiment, hogy fogadja a látogatót. Amikor visszatért, sóhajtott egyet. A következő napon újra fogadta látogatóját és visszatértekor újra sóhajtott egyet. A szolgája megkérdezte tőle:

-- Miért van az, hogy miután beszéltél ezzel a látogatóval, sóhajtasz egyet?

-- Mint már mondtam neked azelőtt, ezek a középső állambéli emberek teljes mértékben tisztában vannak a szertartásossággal és igazságossággal, de siralmasan tudatlanok az emberi szív-elmével kapcsolatban. Ez az ember, aki többször meglátogatott, olyan művi módon érkezett és távozott, mintha egy kör vagy négyszög mentén tenné. Viselkedése egyik pillanatban olyan volt, mint egy sárkány, a másikban olyan, mint egy tigris. Egyszer úgy ellenkezett velem, mintha a fiam lenne, másszor úgy okított, mintha az apám volna. Ezért sóhajtottam.

Konfuciusz is elment Ven Po Hszüe Cé-hez, de anélkül tért vissza, hogy akár egy szót is szólt volna hozzá. Ce Lu megkérdezte tőle:

-- Mester, már régóta akartál találkozni Ven Po Hszüe Cé-vel, és most végre lehetőséged nyílt rá. Miért nem szóltál hozzá egy szót sem?

-- Ahogy rápillantottam arra az emberre – válaszolta Konfuciusz -, úgy éreztem, hogy a Tao lakozik benne. Mit is mondhattam volna?

 

(*Ven Po Hszüe Ce feltehetően a déli Csu államból származott, ezért nevezi Csi és Lu államokat „középső államoknak”.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XXI. 1.) Tien Ce-fang

1. Tien Ce-fang Vej uralkodójának, Ven hercegnek jelenlétében üldögélt*. Mivel Ce-fang több alkalommal is dicsértettel szólt Csi Kung-ról, Ven herceg megkérdezte tőle:

-- Csi Kung a tanítód?

-- Nem – felelte Ce-fang – Csak ugyanarról a környékről való, mint én. Ahogyan beszélgetek vele a Tao-ról, úgy találom, hogy nézetei gyakran helyesek. Emiatt dicsérem őt.

-- Nincs is tanárod? – kérdezte Ven herceg.

-- De van.

-- És ki az?

-- Tung Kuo Sun mester – válaszol Ce-fang.

-- Akkor őt miért nem dicsérted még soha?

-- Ő egy igaz ember – mondta Ce-fang – Bár megjelenésében emberi, mégis az Ég ürességével bír. Követi a dolgok természetes menetét, ezáltal megtartja az igazat, tiszta, ezáltal minden dolgot felölel. Amikor mások Tao nélkül vannak, viselkedését helyesbítve világosítja meg őket és emberi elméleteiket elolvasztja. Hogyan is lehetnék én alkalmas arra, hogy őt dicsérjem?

Miután Ce-fang kiment, Ven herceg a nap hátralévő részét csendben, tompa kábulatban töltötte. Majd berendelte magához minisztereit és így szólt hozzájuk:

-- Milyen messze állunk a teljes erényű nemes embertől! Azelőtt azt gondoltam, hogy a bölcs emberek szavai és az emberség és igazságosság gyakorlása a legfontosabb. De most, hogy hallottam Ce-fang tanítójáról, testem elgyengült és nem is érzek hajlandóságot arra, hogy megmozduljak; ajkaim összezárultak és nem is érzek hajlandóságot arra, hogy beszéljek. Mindaz, amit eddig tanulmányoztam, nem egyéb, mint egy agyagból készült figura**! Valójában pedig ez a Vej állam csak nyűg számomra!

 

(*Ven herceg (i.e. 446-tól 396-ig uralkodott) Vej állam uralkodója volt. Ahogyan a IV. fejezet 1. részének lábjegyzetében írtam, az ókori Kínában két Vej állam létezett. Ven herceg a később, csak i.e. 403-ban keletkezett Vej (vagy fővárosa után Lijang-nak is nevezett) állam uralkodója volt ötven éven keresztül. A történetírók szerint Ven herceg elkötelezett volt a tanulás iránt, nem csupán konfuciánus tudósokkal, hanem sok más iskola képviselőjével is tanácskozott.

**Amelyek sárrá mállanak szét, ha víz éri őket.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

             Zhuangzi (angol nyelven)