2. Tang, Sang főminisztere az emberségről kérdezte
Csuang Cé-t*.
Csuang Ce így válaszolt:
-- A tigrisek és farkasok emberségesek.
-- Hogy érted ezt?
-- Az apaállatok és a kölykeik kedvelik egymást. Miért
mondod hát, hogy nem emberségesek? – kérdezett vissza Csuang Ce.
-- Mondanál valamit a tökéletes emberségről?
-- A tökéletes emberség nem kedvel senkit – mondta Csuang
Ce.
A főminiszter így szólt:
-- Azt hallottam, hogy ha valaki nem kedvel senkit, az
nem szeret, és ha valaki nem szeret, akkor nincs meg benne a szülők tisztelete (xiao/hsziao).
Tehát mondhatjuk azt, hogy a tökéletes emberségben nincs szülői tisztelet?
-- Nem, dehogyis – felelte Csuang Ce – A tökéletes emberség
egy fennkölt dolog, így az ilyen szavak, mint „szülői tisztelet”, nem képesek
leírni. De ez nem azt jelenti, hogy az emberség felülmúlja a szülői
tiszteletet, hanem azt, hogy messze állnak egymástól. Ha valaki délnek utazva
elér Jing városába, ott megfordul és észak felé tekint, akkor nem fogja látni a
Ming-hegyet. Miért nem? Azért, mert messze van tőlük. Ezért mondják, hogy
tiszteletből könnyű jó gyermeknek lenni, de szeretetből nehéz jó gyermeknek
lenni. De ha mégis könnyű volna szeretetből jó gyermeknek lenni, a szüleidről nehéz elfeledkezni.
De ha még könnyű is elfeledkezni a szüleidről, őket nehéz rávenni arra, hogy
elfelejtsenek téged. De ha a szüleidet mégis rá lehetne venni arra, hogy
elfelejtsenek téged, te nehezen tudnál elfelejtkezni az Ég alatti világról. De
ha te mégis el tudnál felejtkezni az Ég alatti világról, az nehéz volna, hogy
az Ég alatt világ elfelejtkezzen rólad.
Az erény maga mögött hagyja Jao-t és Sun-t és megpihen a
nem-cselekvésben. Haszna tízezer nemzedéket gazdagít anélkül, hogy az Ég alatti
világnak tudomása volna erről. Miért kell sóhajtozni és az emberségről és szülők
tiszteletéről beszélgetni? Szülők tisztelete (xiao/hsziao), testvériség, emberség (ren/zsen),
igazságosság (ji), hűség (zhong/csung), őszinteség, helyes viselkedés (li), becsületesség (xin/hszin) – ezekkel
mind az erény szolgálatára lehetsz, de önmagában egyik sem értékes. Ezért
mondják, hogy aki a legnemesebb, az megveti az állami rangokat; aki a
leggazdagabb, az tudomást sem vesz az állam kincseiről; aki pedig már mindent
megvalósított, azt nem érdekli a dicsőség és hírnév. Egyedül a Tao nem változik
sosem.
(*Sang itt feltehetőleg Szong/Szung államot jelenti.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
