(XIV. 2.) Az Ég körforgása

 

2. Sang főminisztere, Tang az emberségről kérdezte Csuang Cé-t.¹

Csuang Ce így válaszolt:

-- A tigrisek és farkasok emberségesek.

-- Hogy érted ezt?

-- Az apaállatok és a kölykeik kedvelik egymást. Miért is ne tekintenénk őket emberségesnek? – kérdezett vissza Csuang Ce.

-- Mondanál valamit a tökéletes emberségről?

-- A tökéletes emberség nem részrehajló – mondta Csuang Ce.

A főminiszter így szólt:

-- Azt hallottam, hogy ha valaki nem részrehajló, az nem szeret, és ha valaki nem szeret, akkor nincs meg benne a szülők tisztelete (xiao/hsziao). Tehát kimondhatjuk, hogy a tökéletes emberségben nincs meg a szülők tisztelete?

-- Nem, dehogyis – felelte Csuang Ce – A tökéletes emberség a legnagyobb. De ez nem azt jelenti, hogy az emberség felülmúlja a szülői tiszteletet, hanem azt, hogy távol állnak egymástól. Ha valaki délnek utazva elér Jing városába, és ott megfordulva észak felé tekint, akkor nem fogja látni a Ming-hegyet. Miért nem? Azért, mert távol van tőle. Ezért mondják, hogy könnyű tiszteletből jó gyermeknek lenni, de szeretetből nehéz. De még ha könnyű is volna szeretetből jó gyermeknek lenni, a szüleidről megfeledkezni nehéz. De ha könnyen meg is feledkeznél szüleidről, őket arra rávenni, hogy téged elfelejtsenek, az bizony nehéz. De ha a szüleidet mégis rá lehetne venni arra, hogy téged elfelejtsenek, te nehezen tudnál megfeledkezni az Ég alatti világról. De ha mégis meg tudnál feledkezni az Ég alatti világról, az nehéz volna, hogy az Ég alatt világ feledkezzen meg rólad.²

Ez az erény (de) maga mögött hagyja Jao-t és Sun-t, és megpihen a nem-cselekvésben. Haszna tízezer nemzedéket gazdagít anélkül, hogy az Ég alatti világnak tudomása volna erről. Hogyan is lehetne egy nagy levegőt venni, és az emberségről és szülők tiszteletéről beszélgetni? Szülők és testvérek tisztelete, emberség, igazságosság, hűség, őszinteség, helyes viselkedés, becsületesség – ezekkel mind ezt az erényt szolgálhatod, de egyik sem érhet fel vele. Ezért mondják, hogy a legnemesebb megveti az állami rangokat; a leggazdagabb tudomást sem vesz az állam kincseiről; a legtökéletesebbet nem érdekli a dicsőség és hírnév. Egyedül a Tao nem változik sosem.

(¹Sang itt feltehetőleg Szong/Szung államot jelenti.

 

²Victor H. Mair ezt az utolsó három mondatot a következőképpen fordítja: „De ha te könnyen meg is feledkeznél szüleidről, őket rávenni arra, hogy elfelejtkezzenek magukról, az bizony nehéz. De ha a szüleidet mégis rá lehetne venni arra, hogy elfelejtkezzenek magukról, nehéz volna megfeledkezni mindenről, ami az Ég alatt van. De ha mégis meg lehetne feledkezni mindenről, ami az Ég alatt van, az nehéz volna, hogy minden, ami az Ég alatt van, megfeledkezzen saját magáról”.)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XIV. 1.) Az Ég körforgása

1.

-- Az Ég szüntelenül forog? A Föld állandóan nyugalomban van? A Nap és a Hold egymással versengenek? Ki felügyeli és irányítja mindezt? Ki rendezte el így? Ki az, aki háttérben maradva működteti mindezt? Vajon létezik valamiféle titkos tényező, ami folyamatos mozgásra készteti a dolgokat, akár akarják, akár nem? Vagy a dolgok önmaguktól mozdulnak el, és nem tudnak megállni?

A felhők adják az esőt vagy az eső hozza létre a felhőket? Ki adja nekünk ily bőkezűen? Ki az, aki háttérbe maradva létrehozza ezt az érzéki örömöt?¹

A szél északon keletkezik, majd felettünk kavarogva először nyugat felé indul, aztán kelet felé. Kinek a lélegzete ez? Ki az, aki háttérbe húzódva fújtat így?
Megkérdezhetem, hogy mi okozza ezt az egészet?

-- Jer, és elmondom neked – intett Hszien Sao, a sámán - Az Égnek hat iránya van és öt eleme.² Ha a császárok és királyok ezekkel összhangban tevékenykednek, akkor jó lesz a kormányzásuk; ha ezekkel ellentétesen tevékenykednek, akkor annak szörnyű következményei lesznek. A kilenc Luo útmutatása alapján válik uralkodásuk tökéletessé, és valósul meg erényük.³ Felügyelik és megvilágítják alant a földet, és az egész Ég alatti világ támogatja őket. Ezért hívják őket „legfőbb uralkodóknak”.

(¹Burton Watson kommentárja szerint a „felhők és eső” kifejezés a régi időkben a közösülésre utalt, és feltehetően emiatt alkalmazza ennek a résznek az írója azt a furcsa szófordulatot, mint „érzéki öröm”.

 

²A kínai filozófia öt eleme: fa, tűz, föld, fém és víz.

 

³Feltehetően az Öt klasszikus egyikének, az Írások könyvé-nek (Sucsing/Sujing vagy Sangsu) „Nagy terv” fejezetére utal ez a mondat. A hagyomány szerint az ősi időkben a Luo-folyóból mászott elő egy teknősbéka, aminek a páncélján lévő kilenc jel képezte ennek a fejezetnek az alapját.)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)