2. Minden csodálatos szépség az Ég és Föld birtokában van, mégsem emlegetik ezt. A négy évszakra vonatkozik a legvilágosabb törvény, mégsem elmélkednek erről. Mind a tízezer dolog rendelkezik a tökéletes alapelvvel, mégsem szólnak róla. A bölcs az Ég és Föld szépségét keresi, és tökéletesen megérti a tízezer dolog alapelvét. Ezért a tökéletes ember nem-erőltetve cselekszik, a nagy bölcs nem kezdeményez semmit, így azt mondhatjuk rájuk, hogy az Égre és Földre szegzik tekintetüket. Még az Ég és Föld legtökéletesebb tisztaságú szelleme [a Tao] is éppen úgy átalakul, mint a többi dolog. A dolgok, melyek bár legyenek élők vagy holtak, kerekek vagy szögletesek, nem ismerik gyökerüket és eredetüket, mégis itt léteznek már ősidők óta. Hiába olyan hatalmas kiterjedésű a világegyetem mind a hat irányban, mégsem nyúlik túl az Ég és Föld szellemén [a Tao-n]. Hiába olyan apró az őszi hajszál, mégis tőle [a Tao-tól] függ kiteljesülése. Az Ég alatti világon minden előbb kiteljesedik, majd elsorvad, és nincsen semmi, ami változatlan maradna léte során. A jin és jang, és a négy évszak a nekik megfelelő sorrendben követi egymást. Úgy tűnik, mintha a homályos, rejtélyes Tao nem-létező lenne, mégis folyamatos a létezése. Szelleme finoman tovasiklik anélkül, hogy saját formát öltene. Táplálja a tízezer dolgot anélkül, hogy azok ezt tudnák. Őt hívják a forrásnak és a gyökérnek; általa az Égre szegezhetjük tekintetünket.1.
(1 Ahogyan a II. fejezet 1. részének
lábjegyzetében írtam, a kínai hagyományban és a klasszikus kínai szövegekben az
’Ég’ (tian) vagy az ’Ég és Föld’ (tiandi) kifejezés a
’természetet’ jelentette. A Csuang-cében az ’Ég’ a ’Tao’ szinonimájaként
tűnik fel, vagyis az ’Ég’ törvényszerűsége, spontán működése egyben a ’Tao’
törvényszerűsége és spontán működése is.)
Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
Wandering on the Way (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
