5. Konfuciusz így fordult Ce Szang Hu-hoz:
-- Lu államból két alkalomból is elűztek. Szung államban
kivágták azt a fát, ami alatt tanítottam, Vej államban még a nyomaimat is eltörölték,
Sang és Csou fővárosaiban teljesen elszegényedtem, Csen és Caj között rám támadtak.
Sok szerencsétlenségben volt részem. Rokonaim és társaim elsodródnak mellőlem,
barátaim és követőim egymás után hagynak el. Miért történik ez?
Ce Szang Hu visszakérdezett:
-- Hallottál már arról a Lin Huj nevű emberről, aki
elmenekült Csia államból? Eldobta ezer aranyat érő, hivatali rangját jelző jádekorongját,
felkapta hátára a kisbabáját és sietve eltávozott. Megkérdezték tőle: „A pénz
miatt csináltad ezt? De hiszen egy kisbaba nem ér annyi pénzt. Vagy a hivatali
vesződség zavart? De hiszen egy kisbaba több vesződséggel jár. Miért dobtad el
ezer aranyat érő jádekorongodat és miért a kisbabáddal a hátadon menekülsz?”
Lin Huj így válaszolt: „A jádekoronghoz a nyereség fűzött, ám
a gyerekhez való kötődésemet az Ég rendelte el.” Amiket nyereség fűz össze, azok
szétválnak egymástól, mihelyst szerencsétlenség, baj vagy veszedelem fenyegeti
őket. Míg azok, amelyeknek kapcsolatát az Ég rendelte el, még inkább ragaszkodnak
egymáshoz szerencsétlenség, baj vagy veszedelem esetén. Micsoda különbség van a
ragaszkodás és a szétválás között!
Egy nemes ember (csün-je/junzi) barátsága olyan íztelen, mint a víz, a kis emberé (hsziao-zsen/xiaoren) viszont édes, mint az újbor. De a nemesember íztelensége odafigyelés, addig a
kisember édessége nemtörődömség. Az a kapcsolat, ami ok nélkül keletkezik, ok
nélkül fog megszakadni.
-- Tisztelettel elfogadom tanácsaidat – felelte Konfuciusz.
Majd lassú, könnyed léptekkel otthonába indult. Felhagyott tanulmányaival,
szétosztogatta könyveit, tanítványai nem jöttek többé, hogy hódolattal meghajoljanak
előtte, de iránta való szeretetük nagyobb volt, mint azelőtt.
Egy másik alkalommal Ce Szang Hu ezt mondta még Konfuciusznak:
-- Amikor Sun a halálát érezte, ezekkel a tanácsokkal látta
el Jü-t: „Jegyezd meg szavaimat! Ami a testet illeti, az a legjobb, ha követed
a dolgok természetes folyását. Ami az érzelmeket illeti, az a legjobb, ha engedékeny vagy. Ha követed
a dolgok természetes folyását, akkor nem fogsz elválni tőlük, ha engedékeny vagy, akkor nem fárasztod
el magad. Amikor nem válsz el a dolgoktól és nem fárasztod el magad, akkor nincs
szükséged arra, hogy felcicomázd testedet. És amikor nincs szükséged arra, hogy
felcicomázd tested, akkor nem fogsz függeni az anyagi dolgoktól.”
Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
Zhuangzi (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
