6. Jün Csiang a forgószél hátán keleten kóborolt. Hirtelen megpillantotta Hung Mung-ot, aki éppen azzal mulatta magát, hogy combjait csapkodta, és ugrált, mint egy veréb.1 Jün Csiang ezt látva megtorpant, és áhítatosan állt ott. Majd megkérdezte:
-- Ki vagy te, tiszteletreméltó uram? Miért csinálod ezt?
Hung Mung anélkül, hogy abbahagyta volna combjainak csapkodását és az ugrándozást, így válaszolt:
-- Szórakoztatom magam.
-- Szeretnék valamit kérdezni tőled – szólt Jün Csiang.
-- Ugyan! – mordult fel bosszúsan Hung Mung. Most először emelte fel a fejét, és pillantott rá Jün Csiang-ra.
Jün Csing azonban folytatta:
-- Az Ég éltető lélegzete (csi)
megzavarodott, a Föld éltető lélegzete összekuszálódott. A hat éltető lélegzet
nem keveredik megfelelően2, és a négy évszak nem a maga rendjében követi
egymást. Szeretném összekeverni a hat éltető lélegzet lényegét, hogy az összes
élőlényt tápláljam. Mit kellene tennem ennek érdekében?
-- Nem tudom – Hung Mung
megrázta fejét, majd tovább folytatta combjainak csapkodását és veréb módra
való ugrálását - Nem tudom.
Így Jün Csiang nem kapott
választ kérdésére.
Három évvel később, mikor Jün
Csiang újra kelet felé kóborolt, és éppen elhagyta Szung vadonját, véletlenül
megint megpillantotta Hung Mung-ot. Jün Csiang nagyon megörült, és odasietett
hozzá:
-- Égi mester – szólította meg
-, elfelejtettél engem? Elfelejtettél engem? – majd térdre borult, kétszer
földig hajtotta homlokát, úgy kért tanítást Hung Mung-tól.
Hung Mung azonban így felelt:
-- Céltalanul vándorlok, nem
tudom, mit keresek, bolondul sodródom, nem tudom, merre megyek. Ilyenformán
vándorlok, és figyelem a dolgok igazságát. Mit is tudhatnék?
-- Jómagamat szintén bolondul
sodródónak tartom – mondta Jün Csiang -, de bármerre is megyek, követnek az
emberek, és nincs más választásom, foglalkoznom kell velük. Mivel én vagyok a
példaképük, pár szóban adj nekem tanácsot, kérlek.
-- Ha megzavarják az Ég
természetes folyását – válaszolt Hung Mung -, akkor a dolgok összeütközésbe
kerülnek eredeti természetükkel, és így a sötét (titokzatos) Ég nem tud
kiteljesedni.3 A vadállatok csoportja szétszóródik, a madarak éjjel
kezdenek el énekelni, a füveket és a fákat természeti csapások sújtják, még a
hüllőket, rovarokat is szerencsétlenség éri. Ez azoknak az embereknek a hibája,
akik irányítanak!
-- Akkor mit kellene
tennem? - kérdezte Jün Csiang.
Hung Mung rákiáltott:
-- Ah, túl messzire mentél!
Fel, fel, szedd össze magad és tűnj el!4
-- Égi mester – könyörgött Jün
Csiang –, nagyon nehezen találtam rád. Csak még egyetlen szót mondj!
-- Nos, akkor hát tápláld szív-elmédet! – felelt Hung Mung – Pihenj meg a nem-cselekvésben, és a dolgok maguktól átalakulnak. Ne vegyél tudomást testi alakodról; dobd el a hallást és látást; felejtkezz el minden kapcsolatodról és minden dologról; csatlakozz a határtalanság nagy egységéhez! Engedd el a szív-elméd és a szellemed, legyél olyan nyugodt, mintha lélektelen volnál, és a tízezer dolog egyenként visszatér majd a gyökeréhez. Visszatérnek a gyökerükhöz anélkül, hogy ennek tudatában lennének. A sötét és egységes káosz állapotában lesznek, amiből életük végéig nem fognak eltávozni. Ha mégis tudatában lesznek [annak, hogy visszatértek gyökerükhöz], az azt jelenti, hogy máris elhagyták azt. Ne kérdezd, hogy mi a nevük, ne próbáld meg kifigyelni tulajdonságaikat, hiszen minden dolog magától kel életre.
-- Égi mester, az erényedet (de) adományoztad nekem, és feltártad nekem a titkát. Egész életemben ezt kerestem és most végre megtaláltam! – kiáltott fel hálásan Jün Csiang. Kétszer földig hajtotta homlokát, majd felállt, elköszönt és elment.
(1James Legge úgy fogalmazott, hogy ő szívesebben tartja meg fordításában a két főszereplő eredeti nevét. Ugyanígy megtartotta Martin Palmer is, viszont Burton Watson, Wang Ronpei és Victor H. Mair mindkettőt lefordította. Jün Csiang nevét „Felhő tábornoknak”, Hung Mung nevét „Nagy rejtelemnek”, „Hatalmas homálynak”, „Természetes energiának” fordították. James Legge itt még a kínai klasszikus, kanonikus szövegekre utal, amelyek említenek „Felhő-mestert, Eső-mestert, Szelek báróját és Mennydörgés mestert”. Hung Mung nevének jelentése lehet még a „Nagy éter” vagy „Ősi káosz”.
2Ez a hat a jin, jang, szél, eső, sötétség
és a fény.
3Vagyis a dolgok természetes állapota nem marad fenn.
4Ezt a mondatot a fordítók különféleképpen értelmezik.
Burton Watson fordítását használtam alapul.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése