9. A mester (Konfuciusz) így szólt Lao Tan-hoz:1
-- Vannak emberek, akik úgy követik
a Tao-t, mint egy törvényt. [Kijelentik] ezt lehet, ezt nem lehet, ez ilyen, ez
nem ilyen. A vitázók erre azt szokták mondani: „Olyan egyértelműen meg tudjuk
egymástól különböztetni a ’keményt’ és a ’fehéret’, mintha az égen függenének”.
Nevezhetjük-e az ilyen embert bölcsnek?
-- Az ilyen ember olyan - válaszolta Lao Tan –, mint egy munkáját végző szolga vagy mesterember. Csak fárasztja testét, nyugtalanná teszi szív-elméjét. A kutya pórázon végzi, mert képes patkányt fogni, míg a majmot ügyessége miatt hurcolják el a hegyi erdőkből. Csiu, elmondom neked azt, amit nem vagy képes meghallani, és amiről beszélni sem tudsz. Se szeri, se száma azoknak, akiknek van fejük és lábuk, de nincs szív-elméjük és fülük. Ugyanakkor nem találni olyat, aki testtel rendelkezik, ám azzal egyidejűleg alaktalan és formátlan is lenne. A [dolgok] haladása egyben megállás, a halála élet is, a pusztulása pedig keletkezés is, bár ők maguk ezt nem képesek felfogni. Ha az ember elfelejtkezik a dolgokról, és elfelejtkezik az Égről, akkor azt mondják, hogy elfelejtkezik önmagáról. Aki elfelejtkezik önmagáról, arról pedig azt mondják, hogy belépett az Égbe.
(1Vannak olyan fordítók, akik már itt, az elején Konfuciusznak írják a "mester" szót, de az eredeti szövegben csak ennek a résznek a közepén nevezik néven Konfuciuszt (Csiu).)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése