7. Amikor Jao kormányozta az Ég alatti világot, Po-cseng Ce-Kao-t nevezte ki egyik hercegének.1 Később, mikor Jao átadta trónját Sun-nak, és Sun továbbadta Jü-nek, Po-cseng Ce-Kao lemondott méltóságáról, és földműveléssel kezdett foglalkozni. Amikor Jü meglátogatta őt, Po-cseng Ce-Kao éppen kint szántott a földjén. Jü odasietett hozzá, a legalázatosabb testtartással megállt előtte, és így szólította meg:
-- Uram, régen, amikor még Jao kormányozta az Ég alatti világot, kinevezett téged egyik hercegének. Aztán Jao átadta a trónját Sunnak, és Sun továbbadta nekem, te, uram, lemondtál méltóságodról, és inkább földművelő lettél. Bátorkodom megkérdezni, hogy miért?
-- Régen – válaszolta Ce-Kao -, amikor még Jao kormányozta az Égalattit, nem osztogatott jutalmat, az emberek mégis keményen dolgoztak. Nem büntetett, az emberek mégis tisztelettudóan viselkedtek. Uram, te jutalmazol és büntetsz is, az emberek mégsem jók. Az erény romlásnak indult, és mostantól a büntetések érvényesülnek majd. Az elkövetkező korok zűrzavara innen kezdődik. Jobb, ha útnak indulsz, uram, és nem zavarsz a munkámban! Majd hátra sem pillantva, serényen tovább folytatta a szántást.
(1James Legge olyan legendákra hivatkozik, amelyek úgy tartják, hogy Po-cseng Ce-Kao herceg Lao Ce előző életének egyik inkarnációja.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Books of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése