2. Hadd folytassam tovább a mondandómat. Akit általában bölcsnek neveznek, az ténylegesen egy olyasvalaki, aki összegyűjti a dolgokat egy kiváló tolvaj számára, nemde? És akit általában tökéletesen bölcs embernek neveznek, az ténylegesen egy kiváló tolvaj védelmezője, nemde? Miből gondolom ezt?
Régen Kuan Lung-feng-et lefejezték, Pi-kan szívét kitépték,
Csang Hung testét felhasították, Vu Ce-hszü-t hagyták megrohadni*. Mind a négy
értékes ember volt, mégsem sikerült megmenekülniük a szörnyű halál elől.
A rabló Cse bandájának egyik tagja azt kérdezte Cse-től:
-- Nekünk, rablóknak is van Utunk?
-- Nem találsz olyan szakmát, aminek ne lenne Útja. Egy rabló bölcsessége abban mutatkozik meg, hogy képes felbecsülni, hogy mennyi érték van egy házban. A bátorsága abban mutatkozik meg, hogy ő lép be elsőként egy házba. A kötelességtudata (ji) abban mutatkozik meg, hogy ő távozik el utoljára. Az okossága abban mutatkozik meg, hogy képes felismerni azt, hogy egy rablást végre lehet-e hajtani vagy sem, és az embersége (ren/zsen) abban mutatkozik meg, hogy egyenlően osztja el a zsákmányt. Senki az Ég alatt nem lehet kiváló rabló anélkül, hogy rendelkezne ezzel az öt tulajdonsággal.
Ebből a szempontból nézve a dolgokat, amint ahogyan a jó emberek sem keletkeznek anélkül, hogy elsajátítanák a bölcsek törvényeit (az Utat), ugyanígy a rabló Cse sem gyakorolhatja foglalkozását anélkül, hogy elsajátítaná a bölcsek törvényeit. De az Ég alatt kevés a jó ember és sok a rossz. Így valójában a bölcsek kevés hasznot hoznak az Ég alatti világnak és sok kárt okoznak. Ezért mondják, hogy "Amikor az ajkak hiányoznak, a fogak kihűlnek"; "Amikor Lu államnak rossz a bora, Han-tan városát megostromolják"; "Amikor bölcsek születnek, kiváló tolvajok jelennek meg**". Vesszőzzétek meg a bölcseket, és engedjétek útjukra a tolvajokat és útonállókat, akkor legalább az Ég alatti világ kormányzása rendben lesz. Ha a források kiszáradnak, a völgyek megüresednek; ha a dombok csúcsai lekopnak, az árkok feltöltődnek. Ha a bölcsek meghalnak, nem keletkeznek többé kiváló tolvajok. Akkor az Ég alatti világ békés lesz, gondok nélkül.
De addig, amíg a bölcsek nem halnak meg, a kiváló tolvajok sosem tűnnek el. Minél több bölcset gyűjtesz össze az Ég alatti világ érdekében, annál több nyereséget gyűjtesz össze az olyanok számára, mint a rabló Cse. Ha vékát és szakajtót használnak arra, hogy mérhessenek vele, az emberek vékák és szakajtók által fognak lopni***. Ha mérleget és kétkaros mérőt használnak súlymérésre, az emberek mérlegek és kétkaros mérők által fognak lopni. Ha táblácskákat és pecséteket használnak személyek beazonosítására, az emberek táblácskák és pecsétek által fognak lopni. Ha emberséget (ren/zsen) és igazságosságot (ji) használnak arra, hogy megjavítsák a világot, az emberek az emberség és igazságosság által fognak lopni.
Miből gondolom azt, hogy ez így van? Aki ellop egy övcsatot,
azt kivégzik; aki ellop egy államot, abból herceg lesz. A herceg kapuján belül
mégis megtaláljuk az emberséget és igazságosságot. Nem arról van itt szó, hogy
ellopják az emberséget, az igazságosságot és a bölcsek bölcsességét? Ezért
aztán az emberek igyekeznek kiváló tolvajokká válni, nemesi rangra jutni,
ellopni az emberséget és igazságosságot, és megszerezni a vékákból, szakajtókból, mérlegekből, kétkaros mérőkből, táblácskákból és pecsétekből származó
összes nyereséget. És hiába ígérsz nekik jutalmul hintót vagy királyi fejéket,
nem tudod eltántorítani őket, és hiába fenyegeted meg a hóhér bárdjával, nem
tudod megállítani őket. Minél több hasznot arat le a rabló Cse, annál nehezebb
lesz őt megzabolázni. Ez pedig mind a bölcsek hibája.
(*Az első kettőről a IV. fejezet 1. részében tett említést a
könyv. Csang Hung az ókori Kína Su államának híres tudósa, asztronómusa és
zeneelméletben jártas politikusa volt, akit i.e. 492-ben kivégeztek. Vu
Ce-hszü-t i.e. 481-ben kényszerítette öngyilkosságra Vu királya.
**Az első mondat egyértelmű ok-okozati összefüggés. A
második mondatban látszólag nincs ok-okozati összefüggés: Lu állam rossz bora
felbőszítette Csu uralkodóját, ennek ellenére mégsem Lu államot, hanem Csao
államot támadta meg és ostromolta meg annak fővárosát, Han-tan-t. A harmadik
mondat pedig logikailag egymásnak ellentmondó ok-okozatot jelent ki.
***Úgy tartják, hogy Tien Cseng, akit Csi állam „tolvajának”
nevez ennek a fejezetnek a szerzője, úgy kedveltette meg magát Csi lakosaival,
hogy az átlagosnál nagyobb méretű edényekben osztotta a gabonát az embereknek,
amikor azonban a gabona adót szedte be, akkor átlagos méretűeket használt. Elképzelhető,
hogy erre utalt a szerző.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
Chuang Tzu Chapters in Lin Yutang's Version (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
