10. Gongszun Long ezekkel a szavakkal fordult Vej hercegéhez, Mou-hoz1:
-- Fiatal koromban az előző
királyok Tao-it tanulmányoztam, és amikor felnőtté váltam, megértettem az
emberség és igazságosság lényegét. Összekapcsoltam a különbözőt és azonosat,
elválasztottam a keménységet a fehérségtől, bebizonyítottam, hogy ami nem
olyan, az olyan, és hogy az elfogadhatatlan elfogadható. Kimerítően
foglalkoztam megannyi filozófiával, és szónokok sokaságának érveit romboltam
le. Úgy véltem, hogy elértem a beteljesülés legmagasabb fokát. De most, hogy
hallottam Csuang Ce szavait, megzavarodtam a furcsaságától. Nem tudom, hogy érvelésem
rosszabb, mint az övé vagy tudásban maradok el tőle? Úgy érzem, hogy még szóra
sem tudom nyitni a szám. Megkérdezhetem, hogy te mit tanácsolsz?
Mou herceg előrehajolt székében,
és nagyot sóhajtott. Majd felnézett az égre, és mosolyogva kérdezte:
-- Hallottál már arról az öreg
kútban lakó békáról, aki így lelkendezett a Keleti-tenger nagy teknősének? „Ó,
milyen boldog vagyok itt! Ha akarok, kint ugrándozom a kút peremén, aztán visszamászok,
és megpihenek a kút falának egyik kis üregében. Amikor vízbe ugrom, hónaljig
elmerülök benne, és az államat magasan fenntartom. Amikor pedig belecsúszok az
iszapba, addig ások, amíg a lábam teljesen bele nem süllyed. Elnézve ezeket a
szúnyoglárvákat, rákokat és ebihalakat, tudom, hogy egyik sem ér fel hozzám.
Egymagam uralom egy völgyszoros teljes vizét, és kisajátítok minden élvezetet,
amit egy öreg kút nyújthat – ez a legjobb benne. Miért nem nézed meg te magad,
uram?”
De mielőtt a Keleti-tenger nagy
teknőse beledugta volna bal lábát a kútba, a már bent lévő jobb térde elakadt.
Kiszabadította magát, és hátrébb húzódott. Majd beszélni kezdett a békának a
tengerről: „Területe még ezer li-től is nagyobb; mélysége, mint
ezer szakadéké. Jü idejében minden tíz évből kilencben árvíz tombolt, mégsem
emelte meg a tenger vizének szintjét. Tang idejében minden nyolc évből hétben
aszály pusztított, mégsem húzódtak vissza partjai. Nem cserélődik vagy változik
sem rövid időre, sem hosszabbra; nem emelkedik vagy húzódik vissza, akár sok a
belefolyó víz mennyisége, akár kevés – ez a Keleti-tenger nagy gyönyörűsége.”
Amikor az öreg kútban lakó béka meghallotta ezt, eleinte meglepődött, majd megrémült,
végül teljesen megzavarodott.
A te tudásod arra sem
elégséges, hogy meghúzd a „helyes” és „helytelen” határát, mégis meg akarod
érteni Csuang Ce szavait. Ez pontosan olyan, mint rábírni egy szúnyogot arra,
hogy a hátára vegyen egy hegyet, vagy egy százlábút arra, hogy versenyt fusson
a Ho (Sárga)-folyóval. Lehetetlen erre vállalkozni!
Akinek a tudása nem elegendő
arra, hogy felfogja a magasrendű, finom szavakat, hanem csak arra képes, hogy
valamiféle pillanatnyi győzelmet érjen el, az nem olyan, mint ez a béka az öreg
kútban? Csuang Ce egyik pillanatban a (föld alatt lévő) Sárga Forrásba mártja
lábait, a másikban felemelkedik a legmagasabb mennyországba. Számára nincsen
észak vagy dél – mind a négy irányba akadálytalanul suhan, és felszívódik a
mérhetetlenben. Számára nincs kelet vagy nyugat – a legsötétebb homályból
indulva tér vissza a nagy megértéshez. És te, uram, zavarodottan keresed azt,
hogy mit kérdezhetnél tőle, és azután tapogatózol, hogy min vitatkozhatnál
vele. Olyan ez, mintha egy csövön keresztül fürkésznéd az eget, vagy egy ár segítségével
akarnád megmérni a föld mélyét. Nem túl kicsik ezek az eszközök ezekre a
célokra? Eredj utadra, uram! Vagy nem hallottad annak a Sou-lingból származó
fiúnak az esetét, aki Han-tanba ment, hogy megtanuljon úgy járni, mint az
ottani emberek? Ám mielőtt elsajátította volna az új készséget, elfelejtette a
régit, így négykézláb mászott haza. Ha nem mész utadra, uram, te is elfelejted
azt, amit eddig tudtál, és elveszíted állásodat.
Gongszun Long eltátotta száját,
képtelen volt megszólalni, mert nyelve szájpadlásához tapadt. Végül sietve
elinalt onnan.
(1Gongszun Long kínai filozófus művéről már írtam a II. fejezet 4. részének lábjegyzetében. Vej uralkodójának, Mou hercegnek egy négy fejezetből álló taoista művet tulajdonítanak, amely azonban nem maradt fent.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
