3. Úgy vélem, hogy az emberség és az igazságosság nem emberi természet. Másképpen miért aggódnának annyit azok az emberséges emberek?
Egészen biztosan sírva fakadna az, akinek összenőtt lábujjait szét akarnák tépni, és ordítana az, akinek hatodik kézujját le akarnák harapni. Bár az utóbbi esetben számbéli fölöslegről beszélünk, az előbbi esetben pedig [az összenövés miatt] hiányról, a fájdalom mégis ugyanaz. Mostanság az emberséges emberek fátyolos szemmel búsonganak a világ gondjai-bajai miatt. Míg a nem-emberségesek megtagadják eredeti velük született természetüket és végzetüket, hogy mohóságukban magas ranghoz és gazdagsághoz jussanak. Emiatt vélem úgy, hogy az emberség és az igazságosság nem emberi természet. Hiszen mennyi baj és viszály keletkezett az Ég alatt a három dinasztia óta!1
Amikor szögmérőt, vonalzót, körzőt vagy derékszögmérőt használunk arra, hogy átalakítsuk valaminek a formáját, akkor levágunk veleszületett természetéből. Amikor pedig zsinórt vagy fonalat, ragasztót vagy lakkot használunk, hogy összefogjunk valamit, akkor károsítjuk erényüket (de). Aki alázatosan hajbókol a szertartásokhoz (li) és zenéhez (jüe), és affektálva mutogatja az emberségét és igazságosságát azzal a szándékkal, hogy vigaszt nyújtson az összes szívnek az Ég alatt, az beleavatkozik eredeti természetes állapotukba. Az eredeti természetes állapot azt jelenti, hogy a dolgok szögmérő nélkül is hajlottak, vonalzó nélkül is egyenesek, körző nélkül is kerekek, derékszögmérő nélkül is szögletesek; ragasztó vagy lakk nélkül is összetapadnak, zsinór vagy fonál nélkül is egymáshoz kötődnek.
Bár minden dolog az Ég alatt belesodródik az életbe, de nem tudja, hogy miért él; és mindegyiket egyformán eléri a vég anélkül, hogy tudná miért. Régen is így volt, most is így van, és ez így is marad. Akkor miért kell az emberségnek és igazságosságnak szüntelenül a Tao és erénye (de) területén bolyongani, ragasztó, lakk, zsinór vagy fonál módjára, és ezzel zavart okozva mindennek az Ég alatt? A kis zavar megváltoztatja az irányokat, a nagy zavar azonban a veleszületett természetet is. Miért gondolom ezt? Amióta a Jü törzs leszármazottja2meghirdette az emberséget és igazságosságot, az egész Ég alatti világ összezavarodott. És mindenki az Ég alatt hanyatt-homlok rohant, hogy teljesítse az emberség és igazságosság parancsát. Így hát nem pontosan az emberség és az igazságosság az, ami megváltoztatja az ember veleszületett természetét?
(1A Hszia-, Sang- és Csou-dinasztiák. A Sang-dinasztia kb. i.e. 16. századtól kb. i.e. 1045-ig uralkodott, az őt követő Csou-dinasztia pedig kb. i.e. 1045-től i.e. 256-ig, de maga a Csou-kor csak i.e. 221-ben ért véget. A Hszia-dinasztiát a hagyomány szerint a Nagy Jü alapította, és i.e. 2207 és i.e. 1766 között uralkodott. Azonban e dinasztia létét tudományosan még nem egyértelműen támasztották alá.
2Sun, a bölcs uralkodó, a konfuciánus filozófusok eszményképe. Éppen úgy, mint a VII. fejezet 1. részében, itt is inkább negatív fényben tűnik fel.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
Chuang Tzu Chapters Lin Yutang's Version (angol nyelven)
Wandering On The Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)
