(XXII. 7.) Tudás vándorlása északon

7. A-ho Kan és Sennong együtt tanultak az öreg Lung-csi-nél¹. Egy nap Sennong behajtotta az ajtót, és alacsony asztalkájára dőlve szundikált. Déltájon A-ho Kan kivágta az ajtót, és elkiáltotta magát:

-- Az öreg Lung meghalt!

Sennong asztalkájára támaszkodva, botját fogva állt fel. Majd nagy csattanással eldobta a botot, és nevetve mondta:

-- Az Ég tudta, milyen szűklátókörű és durva, milyen gőgös és előítéletes vagyok, ezért a mester elhagyott engem, és meghalt. És most már nincs többé mester, aki ’vad’ szavait feltárná.

Amikor Jen Kang Tiao ezt meghallotta, így szólt:

-- Aki megtestesíti a Tao-t, az maga köré gyűjti az Égalatti összes nemes emberét. Akik a Tao-ból annyit sem értenek, mint egy őszi hajszál hegyének tízezrede, még azok is tudják, hogyan tartsák rejtve ’vad’ szavaikat haláluk előtt. Hát még az mennyire tudja, aki megtestesíti a Tao-t! Keressük [a Tao-t], de nincs alakja; hallgatjuk, de nincs hangja. Akik beszélnek a Tao-ról, azt mondják, hogy a legsötétebb sötétség. Ám az, amiről beszélnek, egyáltalán nem a Tao.

Ekkor Nagy Tisztaság megkérdezte Végtelent:

-- Te ismered a Tao-t?

-- Nem ismerem – felelte Végtelen.

Ezután Nagy Tisztaság ugyanezt kérdezte Nem-cselekvéstől, aki így válaszolt:

-- Én ismerem a Tao-t.

-- Elsorolnád, hogy mi az, amit ismersz belőle?

-- Igen – felelte Nem-cselekvés.

-- Mik azok?

-- Annyit tudok, hogy a Tao-t nagyra lehet értékelni, és le is lehet becsülni, tudom, hogy lehet összenyomott és lehet szétszóródott. Ezek azok, amiket tudok – válaszolta Nem-cselekvés.

Miután Nagy Tisztaság megkapta e válaszokat, elment Nem-kezdethez, és tőle ezt kérdezte:

-- Ha ez így van, akkor kinek volt igaza és ki tévedett? Végtelennek, aki azt mondta, hogy ő nem ismeri vagy Nem-cselekvésnek, aki azt mondta, hogy ő ismeri?

Nem-kezdet így felelt:

-- A nem-ismerés mély, az ismerés pedig sekély. Az előbbi azt mutatja, hogy mi van belül, az utóbbi azt, hogy mi van kívül.

Erre Nagy Tisztaság felsóhajtott:

-- Akkor a nem-ismerés azt jelenti, hogy ismeri? Az ismerés pedig azt, hogy nem ismeri? De ki érti a nem-ismerés ismeretét? – kérdezte.

-- A Tao-t nem lehet hallani; amit hallasz, az nem a Tao. A Tao-t nem lehet látni; amit látni lehet, az nem a Tao. A Tao-t nem lehet szavakkal kifejezni; amit szavakkal kifejeznek, az nem a Tao. Ismerjük-e az alaktalant, ami alakot ad az alakoknak? Nincsen név, ami ráillene a Tao-ra – válaszolta Nem-kezdet, majd így folytatta:

- Aki válaszol, ha a Tao-ról kérdezed, az nem érti a Tao-t. Aki kérdez a Tao-ról, az nem hallott róla még. A Tao-ról nem lehet kérdezni, és ha mégis kérdezel, nem lehet rá válaszolni. Ha valaki arról kérdez, amiről nem lehet kérdezni, akkor a kérdése értelmetlen. Ha valaki válaszol arra, amire nem lehet válaszolni, akkor a válasza azt mutatja, hogy nincs meg a belső tudása arról a dologról. Így hát azok, akik ilyen belső tudással várják, hogy értelmetlen kérdést tegyenek fel nekik, azok kívül nem látják az időt és teret, és belül semmit sem tudnak a nagy kezdetről. Az ilyen emberek sosem lépnek át a Kunlun-on, és sosem vándorolnak a nagy ürességben.² 

(¹Sennong, aföldművelés istene/királya. De feltehetőleg az itt megnevezett alak nem azonos a mitikus hőssel.

 

² Kunlun a taoizmus szent hegye, ahol a halhatatlanok élnek. A XVIII. fejezet 3. részének lábjegyzetében írtam erről bővebben.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

 

(VI. 7.) A nagyszerű és tiszteletreméltó mester

 

7. Ez a Tao – van belső lényege és megbízhatósága, de cselekvés nélküli (vuvej) és forma nélküli. Át lehet adni, de nem lehet átvenni. Megragadható, de nem látható. Önmagában van a gyökere, saját magában van az alapja. Már az Ég és a Föld keletkezését megelőzően, ősidők óta folyamatosan létezik. Szellemiséget adott az ősök szellemeinek és az istenekké lett uralkodóknak*; ő szülte az Eget és a Földet. Túlnyúlik a legmagasabb ponton, mégsem mondhatjuk rá, hogy magas; a föld hat iránya alatt terül el, mégsem mondhatjuk rá, hogy mély. Az Ég és a Föld előtt született, mégsem mondhatjuk rá, hogy régóta létezik; ősibb mindennél, mégsem mondhatjuk rá, hogy öreg.

**Hszi-vej elérte a Tao-t, és vele elhatárolta az eget és a földet. Fu-hszi elérte, és vele belépett az anya elsődleges lélegzetébe. A Vej-tou elérte, és ősidőktől fogva nem tér le pályáról. A nap és a hold elérte, és ősidőktől fogva váltják egymást. Kan-pej elérte, és általa Kun-lun ura lett. Feng-ji elérte, és általa a nagy folyóban kóborol. Csien Vu elérte, és általa a Taj-hegyen lakozik***. Huang-ti elérte, és általa felemelkedett a felhős égbe. Csuan-hszü elérte, és általa a sötét palotában lakozik. Jü-csiang elérte, és segítségével az Északi-sarkon telepedett le. Hszi Vang-mu elérte, és segítségével a Sao-kuang kastélyában foglalta el helyét - senki nem tudja, hogy mióta, senki nem tudja, hogy meddig. Peng Cu elérte, és Sun uralkodásának idejétől egészen az Öt Hegemón koráig élt****. Fu Jüe elérte, és általa Vu-ting főminisztere lett, és kiterjesztette uralkodását minden égalattira. [Halála utána] Fu Jüe felkapaszkodott a Nyilas csillagképre, meglovagolta a Skorpiót, majd elfoglalta helyét a csillagok között*****.

 

 

(*Kínában már a neolitikus kortól kezdve meghatározónak számított a halott ősök kultusza. Legyen szó a szűkebb vagy tágabb család tagjairól vagy a kiemelkedőbb teljesítményt felmutató uralkodókról, feleségeikről, minisztereikről, stb. akiket haláluk után isteni rangra emeltek. A halott ősöknek áldozatot mutattak be.

**Vannak olyan kommentátorok, fordítók, akik szerint ez az egész bekezdés későbbi betoldás. Ebben különféle istenségek vagy mitikus lények szerepelnek, akiknek történetei nem igazán ismertek, így a különböző fordítók különbözőképpen fordítják.

***Vej-tou a Nagymedve csillagkép neve. Kan-pej a nyugati vidék mitikus Kunlun-hegyének szelleme, Feng-ji a Sárga-folyóé és Csien Vu a Taj-hegyé.

****Huang-ti (Sárga császár) legendás uralkodó volt, Csuan-hszü pedig az unokája. Jü-csiang a messzi észak szelleme, emberi arccal és madártesttel. Hszi Vang-mu – a nyugati anyakirálynő – szintén a Kunlun-hegyének halhatatlan szelleme. Peng Cu – róla már olvashattunk az I.2.-ben -, az a hosszú életű ember, aki a legendák szerint körülbelül i.e. 2200-tól i.e. 7. századig élt.

*****Fu Jüe Vu-ting minisztere volt. Vu-ting-et a Sang-dinasztia legelső olyan uralkodójaként tartják számon, akinek létezését a kortársak is megerősítik, és aki kb. i.e.1250-1192-ig uralkodott. Azonban arról a legendáról, mely szerint Fu Jüe felemelkedett az égbe és csillaggá vált, nem sok információval rendelkezünk.)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             Chuang Tzu Chapters in Lin Yutang's Version (angol nyelven)

             Zhuangzi: The Inner Chapters (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)