A következő címkéjű bejegyzések mutatása: értékesség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: értékesség. Összes bejegyzés megjelenítése

(XX. 1.) A hegyi fa1


1. Amikor Csuang Ce a hegyekben sétált, megpillantott egy hatalmas fát, amelynek vastag ágai és buja levelei voltak. Egy favágó pihent a fa mellett, ám eszébe sem jutott kivágni. Csuang Ce megkérdezte tőle, hogy miért nem teszi, de a favágó csak legyintett:

-- Semmire sem lehetne használni.

-- Ez a fa pontosan a haszontalansága miatt tudja végig élni azokat az éveket, amiket az Ég adott neki – mondta erre Csuang Ce.

Miután a hegyekből lejött, egyik régi barátjánál töltötte az éjszakát. Ennek örömére a barátja felszólította a szolgáló fiút, hogy vágjon le egy ludat, és főzze meg. A szolgáló fiú visszakérdezett:

-- Az egyik libánk gágog, a másik nem. Melyiket öljem le?

-- Öld le azt, amelyik nem gágog! – válaszolta a fiú gazdája.

Másnap Csuang Ce tanítványai így fordultak a mesterhez:

-- Az a tegnapi hegyi fa azért tudja kitölteni az Égtől kapott éveit, mert nem jó semmire. De a vendéglátónk libái közül mégis azt vágták le, amelyik nem hasznos. Mit gondolsz erről, mester, te melyik szeretnél lenni?

Csuang Ce felnevetett:

-- Úgy vélem, hogy valahol félúton a hasznosság és haszontalanság között lennék - válaszolta – Ám annak ellenére, hogy ez a hasznosság és haszontalanság közti félút jó helynek tűnik, valójában nem az, mert nem tart távol a bajtól. De ha valaki felkapaszkodik a Tao-ra és erényére (de), és sodródik, vándorol szabadon, azzal nem történik baj. Dicsérettől és bírálattól mentesen, egyik pillanatban sárkány, a következőben kígyó. Együtt változik az idővel, és nem hajlandó saját magáért cselekedni. Egyszer fent, egyszer lent, az összhang által vezérelve, sodródik és vándorol a tízezer dolog ősével. Dolgokként kezeli a dolgokat, de nem engedi, hogy őt kössék a dolgok. Így hogyan is kerülhetne bajba? Ez volt Sennong és a Sárga császár módszere.2

De ez nem sikerül azoknak, akik a tízezer dolog ügyeivel és az emberi kapcsolatokkal foglalkoznak. Mert az egyesülés szétválást hoz; a tökéletesség rombolást. Az éles kicsorbul; a becsületest bírálják. A törekvők elbuknak; a kiválók ellen áskálódnak; a hitványokat becsapják. Hol lehetne nyugalmat találni? Jaj, tanítványaim, emlékezzetek erre: tartózkodjatok a Tao-ban és erényében (de)!



(1Úgy tűnik, hogy ennek a XX. fejezetnek több szerzője is volt, mert sok benne az ismétlődő motívum.

A haszontalanság „hasznárólˇ” a IV. fejezet több részében, a 6., a 7. és a 8.-ban olvashatunk.


2Sennong-ot, a földművelés mitológiai alakját a XVI.fejezet 2. részében és a XVIII. fejezet 5. részében említik.)




Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

              Zhuangzi (angol nyelven)

              Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

             

 

(XVII. 5.) Őszi áradások


5. Egy faltörő kossal lerombolhatod egy város falát is, de arra nem alkalmas, hogy betömjünk vele egy kis lyukat. Így azt mondhatjuk, hogy az eszközök különbözőek. Csi-csi and Hua-liu1 akár ezer li-t is képesek megtenni egyetlen nap alatt, de nem tudnak patkányt fogni, ellentétben egy vadmacskával vagy menyéttel. Így azt mondhatjuk, hogy a lények képessége különböző. A bagoly éjjel megfogja a bolhát, és még a hajszál hegyét is észreveszi, ám amikor kivilágosodik, hiába erőlködik, nem látja meg a dombot vagy a hegyet sem. Így azt mondhatjuk, hogy a lények természete különböző. Amikor ezt mondják, hogy „kövessük a helyest, és mellőzzük a helytelent; kövessük a jó kormányzást, és mellőzzük a zűrzavart”, akkor ez azt jelenti, hogy nem értették meg Ég és Föld alapelvét és a dolgok különböző természetét. Ez olyan, mintha az Eget követnék, de mellőznék a Földet, vagy a jin-t követnék, de mellőznék a jang-ot. Egyértelmű, hogy ez lehetetlen. Azok az emberek, akik folyamatosan így beszélnek, bolondok vagy csalók.

A régi idők császárai különbözőképpen mondtak le trónjukról, és a három dinasztia uralkodói különbözőképpen hagyták örökül trónjukat. Azt, aki szembemegy a korral, és a kor szokásai ellenében cselekedik, bitorlónak nevezik; azt, aki a korral együtt halad, és követi a kor szokásait, azt igazságosnak nevezik. Ó, te csak hallgass, Sárga-folyó ura! Hogyan tudhatnál bármit is az érték és értéktelenség kapujáról, vagy a nagy és kicsi házáról?

 

(1Mu király nyolc lóból álló híres méneséből kettőnek a neve.)




Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)