15. Egy százéves fából áldozati tálakat faragnak, amiket zöld és sárga mintával díszítenek, a forgácsokat pedig az árokba dobják. Ha szépség szempontjából összehasonlítjuk az áldozati tálakat az árokba dobott forgácsokkal, akkor természetesen észrevesszük a különbséget közöttük. Abban azonban hasonlítanak egymásra, hogy mindegyik elvesztette veleszületett természetét (xing/hszing). A rabló Cse és Zeng (Sen) vagy Si (Jü) különböznek egymástól tetteikben és az igazságosság (ji) gyakorlásában, de abban hasonlítanak egymásra, hogy mindegyik elvesztette veleszületett természetét.
Öt dolog van, ami miatt a veleszületett természet elveszik. Első az, amikor az öt szín összezavarja a szemet és megfosztja a tiszta látástól. A második az, amikor az öt hang összezavarja a fület és megfosztja a tiszta hallástól. A harmadik az, amikor az öt illat izgatja az orrot és eldugítja a homlokot. A negyedik az, amikor az öt íz eltompítja a szájat, és megfosztja az ízérzékelés örömétől. Az ötödik az, amikor a kedvelések és ellenérzések megzavarják a szív-elmét és a veleszületett természetet nyughatatlanná és könnyelművé teszik. Ez az öt dolog mind ártalmas az életre. És mégis Jang Csu (Jang Ce) és Mo Ti (Mo Ce) követői önelégülten járnak fel-alá és azt gondolják, hogy megvalósítottak valamit. De én ezt nem nevezném „megvalósításnak”.
Amikor egy megvalósítás korlátoz, szorongást vagy fájdalmat okoz, akkor az lehet-e valódi megvalósítás? Ha igen, akkor kijelenthetjük, hogy a ketrecben tartott galambok és a baglyok szintén megvalósítottak valamit. Ugyanis a kedvelések és ellenérzések, a hangok és színek olyanok, mintha gyúlékony rőzsét halmoznának fel bensőjükben, míg bőrsapkáik, szalakóta tollal díszített kalapjaik, hivatalnoki táblácskáik és hosszú övzsinórjaik kívülről fegyelmezi őket. Bensőjükben rőzsével kitömve, kívül pedig kötelékekkel körbekötözve tekintgetnek mindenfelé, és még így gúzsba kötve is azt gondolják, hogy megvalósítottak valamit. Ha ez így van, akkor a megláncolt csuklójú, ujjszorítós bűnözők vagy a ketrecbe, börtönbe zárt tigrisek és a leopárdok szintén megvalósítottak valamit**.
(*Mo Ti vagy Mo Ce ókori kínai filozófus követőit a II. fejezet 3.részében említik először. Jang Csu vagy Jang Ce VII. fejezet 4.részében tűnik fel.
** Ebben a részben a szerző újra megemlíti a rabló Cse-t,
Zeng-et és Si-t és ismét értekezik a színekről, hangokról, illatokról és
egyebekről. Feltételezhető, hogy ez eredetileg a VIII. vagy a X. vagy a XI. fejezetekhez
tartozott.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
