(XIX. 10.) Az élet teljes megértése

10. Csing, a kamala fák megmunkálója egy harangállványt faragott*. Amikor elkészült vele, úgy csodálta mindenki, mintha istenek vagy szellemek remekművét látná. Midőn Lu uralkodója is megtekintette, bámulattal kérdezte tőle:

-- Miféle művész vagy te?

-- Alattvalód csak egy kézműves – válaszolta Csing - Hogyan is lehetnék én művész? Ugyanakkor létezik valami [, amit máris elmondok]. Amikor elvállalom egy harangállvány elkészítését, nem kockáztatom meg, hogy elfecséreljem életpárámat (csi). Böjtbe kezdek, hogy lenyugtassam szív-elmémet**. Három napnyi böjtölés után már nem gondolok elismerésre és jutalomra vagy rangra és illetményre. Öt napnyi böjtölés után már nem gondolok dicséretre és bírálatra vagy ügyességre és ügyetlenségre. És amikor már hetedik napja böjtölök, elfelejtkezem magamról, a négy végtagomról és az egész testemről. Ekkorra már sem az uralkodó, sem az udvara nem létezik számomra. Képességem összpontosított és minden külső figyelemelterelő tényező elhalványul. Csak ezután megyek ki a hegyi erdőkbe és veszem szemügyre a fák égi természetét. Hiába találok rá a tökéletes formájúra, csak akkor kezdek el rajta dolgozni, ha meglátom benne a kész haranglábat. Ha nem, akkor ott hagyom. Ilyen módon hozom összhangba az égit az Éggel***. Talán ez az oka annak, hogy úgy gondolja mindenki, a munkáimat szellemek készítették.

(*Csing híres ács volt Lu államban. A Tavaszok és őszök krónikájának kommentárja i.e. 569-ben, Hsziang herceg uralkodásának negyedik évében említi meg. A kamala fa - Mallotus philippinensis - Dél-Ázsiában, Dél-Kelet-Ázsiában, Észak-Ausztráliában honos fa. James Legge szerint „a fák királyának” hívják lenyűgöző megjelenése és kiváló faanyaga miatt.

**Bár az ács testileg böjtöl, ennek eredménye hasonló a szív-elme – hszin – böjtjéhez. Ez utóbbiról bővebben a II. fejezet 1. részének lábjegyzetében írtam. A szív-elme böjtjének célja és leírása a IV. fejezet 2. részében található meg.

***A fák égi – azaz veleszületett természetét – hozza összhangba az ő veleszületett, égi természetével. Ez utóbbi mentes az olyan ember alkotta fogalmaktól, dolgoktól, mint dicséret, bírálat, rang, illetmény, jutalom, stb.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

Külső fejezetek: (VIII. 1.) Összenőtt lábujjak1

1. Két összenőtt lábujj közötti bőrredő vagy egy hatodik kézujj még akkor is fölösleges az erényhez (de), ha természetes úton keletkezett. A különböző kelések és kinövések még akkor is fölöslegesek az alaptermészethez², ha valakinek a testén keletkeztek.

Vannak, akik az emberséget és az igazságosságot az öt létfontosságú szervhez rendelve, oda nem tartozó elvek mentén gyakorolják³. De ez nem a Tao és erénye (de) szerinti megközelítés. Éppen ezért, akinek két lábujja összenőtt, az rendelkezik egy fölösleges bőrredővel, és akinek van egy hatodik kinövése a kezén, az rendelkezik egy fölösleges ujjal. Így, ha valaki az öt létfontosságú szervhez bármiféle oda nem tartozót hozzárendel, akkor azokat elzülleszti és természetellenessé teszi az emberséggel és az igazságossággal, és összezavarja tiszta látását és tiszta hallását.

(¹Ahogyan már az Előszóban említettem, a Csuang-ce ma ismert 33 fejezete nem egységes, szerzői is különbözőek. A hagyomány az első hét fejezetet tekinti Csuang Csou eredeti művének. Az utána következők közül a VIII-XI. fejezeteket A. C. Graham "primitivista" anyagnak nevezi. E fejezetek szerzőit nagy mértékben befolyásolta a Lao-ce, így e négy fejezet ideológiája távolabb áll a Csuang Csou-nak tulajdonított Belső fejezetek központi gondolataitól.

²Az ’alaptermészet’ vagy 'veleszületett természet' - xing (hszing) – kifejezés, a konfucianizmus egyik alapfogalma első alkalommal tűnik fel a könyvben.

 

³Az öt létfontosságú szervet – szív, máj, tüdő, vese és lép – eleinte csak az öt elemhez rendelték hozzá: pl. a májhoz a fa elemet, a tüdőhöz a fémet. Későbbiekben azonban az öt konfuciánusi erényt is, amelyek az emberség (ren/zsen), igazságosság (ji), szertartás (li), bölcsesség (zhi - cse) és becsületesség, őszinteség (xin - hszin).)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Chuang Tzu Chapters in Lin Yutang's Version (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)