(XIX. 10.) Az élet teljes megértése

10. Csing, a kamala fák megmunkálója egy harangállványt faragott*. Amikor elkészült vele, úgy csodálta mindenki, mintha istenek vagy szellemek remekművét látná. Midőn Lu uralkodója is megtekintette, bámulattal kérdezte tőle:

-- Miféle művész vagy te?

-- Alattvalód csak egy kézműves – válaszolta Csing - Hogyan is lehetnék én művész? Ugyanakkor létezik valami [, amit máris elmondok]. Amikor elvállalom egy harangállvány elkészítését, nem kockáztatom meg, hogy elfecséreljem életpárámat (csi). Böjtbe kezdek, hogy lenyugtassam szív-elmémet**. Három napnyi böjtölés után már nem gondolok elismerésre és jutalomra vagy rangra és illetményre. Öt napnyi böjtölés után már nem gondolok dicséretre és bírálatra vagy ügyességre és ügyetlenségre. És amikor már hetedik napja böjtölök, elfelejtkezem magamról, a négy végtagomról és az egész testemről. Ekkorra már sem az uralkodó, sem az udvara nem létezik számomra. Képességem összpontosított és minden külső figyelemelterelő tényező elhalványul. Csak ezután megyek ki a hegyi erdőkbe és veszem szemügyre a fák égi természetét. Hiába találok rá a tökéletes formájúra, csak akkor kezdek el rajta dolgozni, ha meglátom benne a kész haranglábat. Ha nem, akkor ott hagyom. Ilyen módon hozom összhangba az égit az Éggel***. Talán ez az oka annak, hogy úgy gondolja mindenki, a munkáimat szellemek készítették.

(*Csing híres ács volt Lu államban. A Tavaszok és őszök krónikájának kommentárja i.e. 569-ben, Hsziang herceg uralkodásának negyedik évében említi meg. A kamala fa - Mallotus philippinensis - Dél-Ázsiában, Dél-Kelet-Ázsiában, Észak-Ausztráliában honos fa. James Legge szerint „a fák királyának” hívják lenyűgöző megjelenése és kiváló faanyaga miatt.

**Bár az ács testileg böjtöl, ennek eredménye hasonló a szív-elme – hszin – böjtjéhez. Ez utóbbiról bővebben a II. fejezet 1. részének lábjegyzetében írtam. A szív-elme böjtjének célja és leírása a IV. fejezet 2. részében található meg.

***A fák égi – azaz veleszületett természetét – hozza összhangba az ő veleszületett, égi természetével. Ez utóbbi mentes az olyan ember alkotta fogalmaktól, dolgoktól, mint dicséret, bírálat, rang, illetmény, jutalom, stb.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

Külső fejezetek: (VIII. 1.) Összenőtt lábujjak*

 

1. Két összenőtt lábujj között feszülő bőrredő, vagy egy kiálló hatodik kézujj akkor is szükségtelen az erényhez (de), ha természetes úton keletkezett. A különböző kelések és előtüremkedő tumorok akkor is szükségtelenek az alaptermészethez**, ha valakinek a testéből keletkeztek.

Az emberséget (ren/zsen) és az igazságosságot (ji) sokféle idegen, oda nem tartozó elv mentén gyakorolják, még az öt létfontosságú szervet is hozzájuk rendelik***. De ez nem a Tao és erényének (de) helyes megközelítése. Éppen ezért, akinek két lábujja összenőtt, az rendelkezik egy fölösleges bőrdarabbal, és akinek van egy hatodik kinövése a kezén, az rendelkezik egy fölösleges ujjal. Így, ha valaki az öt létfontosságú szervhez bármiféle oda nem tartozót hozzárendel, az eltévelyedik és összezavarodik az emberség és igazságosság gyakorlásában, ezáltal pedig túl nagy hangsúlyt fektet a hallására és látására.

 

(*Ahogyan már az Előszóban említettem, a Csuang-ce ma ismert 33 fejezete nem egységes, szerzői is különbözőek. A hagyomány az első hét fejezetet tekinti Csuang Csou eredeti művének. Az utána következők közül a VIII-XI. fejezeteket "primitivista" anyagnak nevezik. Szerzőjüket nagy mértékben befolyásolta a Lao-ce, így e négy fejezet ideológiája távolabb áll a Csuang Csou-nak tulajdonított Belső fejezetek központi gondolataitól.

**A ’alaptermészet’ vagy 'veleszületett természet' - xing (hszing) – kifejezés, a konfucianizmus egyik alapfogalma első alkalommal tűnik fel a könyvben.

 

***Az öt létfontosságú szervet – szív, máj, tüdő, vese és lép – eleinte csak az öt elemhez rendelték hozzá: pl. a májhoz a fa elemet, a tüdőhöz a fémet. Későbbiekben azonban az öt konfuciánusi erényt is, amelyek az emberség (ren/zsen), igazságosság (ji), szertartás (li), bölcsesség (zhi - cse) és becsületesség, őszinteség (xin - hszin).)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Chuang Tzu Chapters in Lin Yutang's Version (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)