A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hszin. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hszin. Összes bejegyzés megjelenítése

(XIX. 10.) Az élet teljes megértése


10. Csing, az ügyes ács, egy harangállványt faragott.1 Amikor elkészült vele, úgy csodálta mindenki, mintha istenek vagy szellemek remekművét látná. Midőn Lu uralkodója is megtekintette, bámulattal kérdezte tőle:

-- Miféle művész vagy te?

-- Alattvalód csak egy kézműves – válaszolta Csing - Hogyan is lehetnék én művész? Ugyanakkor mégis van valami: Amikor elvállalom egy harangállvány elkészítését, nem kockáztatom meg, hogy elfecséreljem erőmet. Böjtbe kezdek, hogy lenyugtassam szív-elmémet.2 Három napnyi böjtölés után már nem gondolok elismerésre vagy jutalomra, sem rangra vagy illetményre. Öt napnyi böjtölés után már nem gondolok dicséretre vagy bírálatra, sem ügyességre vagy ügyetlenségre. És amikor már hetedik napja böjtölök, elfelejtkezem magamról, a négy végtagomról és az egész testemről. Ekkorra már sem az uralkodó, sem az udvara nem létezik számomra. Képességem összpontosított, és minden külső tényező elhalványul. Csak ezután megyek ki a hegyi erdőkbe, és veszem szemügyre a fák égi természetét. Hiába találok rá a tökéletes formájúra, csak akkor kezdek el rajta dolgozni, ha meglátom benne a kész haranglábat. Ha nem, akkor ott hagyom. Ilyen módon hozom összhangba az égit az Éggel.3 Talán ez az oka annak, hogy úgy gondolja mindenki, a munkáimat szellemek készítették.

 

(1Csing híres ács volt Lu államban. A Tavaszok és őszök krónikájának kommentárja i.e. 569-ben, Hsziang herceg uralkodásának negyedik évében említi meg.

 

2Bár az ács testileg böjtöl, ennek eredménye hasonló a szív-elme – hszin – böjtjéhez. Ez utóbbiról bővebben a II.fejezet 1. részének lábjegyzetében írtam. A szív-elme böjtjének célja és leírása a IV. fejezet 2. részében található meg.

 

3Az ő veleszületett, égi természetét hozza összhangba a fa égi, veleszületett természetével. Az előbbi eredendően mentes az olyan ember alkotta fogalmaktól, dolgoktól, mint dicséret, bírálat, rang, illetmény, jutalom stb.)




Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

Külső fejezetek: (VIII. 1.) Összenőtt lábujjak1


1. Két összenőtt lábujj közötti bőrredő vagy egy hatodik kézujj még akkor is fölösleges az erényhez (de), ha természetes úton keletkezett. A különböző kelések és kinövések még akkor is fölöslegesek az alaptermészethez2, ha valakinek a testén keletkeztek.

Vannak, akik az emberséget és az igazságosságot az öt létfontosságú szervhez rendelve, oda nem tartozó elvek mentén gyakorolják3. De ez nem a Tao és erénye (de) szerinti megközelítés. Éppen ezért, akinek két lábujja összenőtt, az rendelkezik egy fölösleges bőrredővel, és akinek van egy hatodik kinövése a kezén, az rendelkezik egy fölösleges ujjal. Így, ha valaki az öt létfontosságú szervhez bármiféle oda nem tartozót hozzárendel, akkor azokat elzülleszti és természetellenessé teszi az emberséggel és az igazságossággal, és összezavarja tiszta látását és tiszta hallását.


(1Ahogyan már az Előszóban említettem, a Csuang-ce ma ismert 33 fejezete nem egységes, szerzői is különbözőek. A hagyomány az első hét fejezetet tekinti Csuang Csou eredeti művének. Az utána következők közül a VIII-XI. fejezeteket A. C. Graham "primitivista" anyagnak nevezi. E fejezetek szerzőit nagy mértékben befolyásolta a Lao-ce, így e négy fejezet ideológiája távolabb áll a Csuang Csou-nak tulajdonított Belső fejezetek központi gondolataitól.


2Az ’alaptermészet’ vagy 'veleszületett természet' - xing (hszing) – kifejezés, a konfucianizmus egyik alapfogalma első alkalommal tűnik fel a könyvben.

 

3Az öt létfontosságú szervet – szív, máj, tüdő, vese és lép – eleinte csak az öt elemhez rendelték hozzá: pl. a májhoz a fa elemet, a tüdőhöz a fémet. Későbbiekben azonban az öt konfuciánusi erényt is, amelyek az emberség (ren/zsen), igazságosság (ji), szertartás (li), bölcsesség (zhi - cse) és becsületesség, őszinteség (xin - hszin).)



Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Chuang Tzu Chapters in Lin Yutang's Version (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)