(VI. 15.) A nagyszerű és tiszteletreméltó mester

 

15. Ce-jü és Ce-szang barátok voltak. Egyszer, amikor tíz napon keresztül megállás nélkül esett az eső, Ce-jü-nek eszébe jutott Ce-szang, és az is, hogy barátja bajban lehet. Összecsomagolt egy kis rizst és elindult, hogy elvigye neki. Amikor odaért Ce-szang kapujához, olyan hangokat hallott, mintha valaki énekelve vagy zokogva lantot pengetne ezen szavak kíséretében:

-- Ó, apa! Ó, anya! Ó, ég! Ó, ember!

Mint amikor egy ember elfúló, elbicsakló hangon próbál meg elhadarni egy verset.

Ce-jü belépett:

-- Miért énekelsz így egy ilyen dalt? – kérdezte.

-- Azon elmélkedtem – felelte Ce-szang -, hogy mi okozta azt, hogy ilyen kétségbeejtő helyzetbe kerültem, de nem találom a választ. Hogyan is kívánhatták volna a szüleim, hogy ilyen szegény legyek? Az Ég mindent beborít részrehajlás nélkül, a Föld pedig mindent elbír részrehajlás nélkül – az Ég és a Föld engem választott volna ki arra, hogy szegénnyé tegyen? Megpróbáltam kitalálni, hogy ki tette ezt, de nem találtam a választ. És mégis itt vagyok, ebben az állapotban. Minden bizonnyal a végzet (ming) okozta mindezt!

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             Zhuangzi: The Inner Chapters (angol nyelven)

             Chuang Tzu Chapters in Lin Yutang's Version (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(VI. 9.) A nagyszerű és tiszteletreméltó mester

 

9. Négyen beszélgettek, Sze mester, Jü mester, Li mester és Laj mester.

-- Ki az, aki nem-levőnek tekinti a fejét, életnek a gerincét és a halált az ülepének?  – kérdezgették egymástól – Bárki is az, aki tudja, hogy élet és halál, létezés és pusztulás mind egyetlen test (jiti), annak barátja leszek.

A négy ember egymásra nézett és mosolygott. Nem volt ellentét a szívükben, és barátok lettek.

Nem sok később Jü mester ágynak esett és Sze mester meglátogatta őt, hogy érdeklődjön hogyléte felől.

-- Milyen hatalmas ez a Dolgok Teremtője, hogy így megnyomorított engem*!  – lelkendezett Jü mester. A háta olyan görnyedt lett, mint egy púposnak, ezáltal a belső szervei felnyomódtak teste felső részébe. Álla leért köldökéig, vállai magasabbra kerültek, mint a fejének teteje, nyakszirtje az ég felé meredt. A jin- jang életpárája (csi) összezavarodott, azonban elméje nyugodt volt. Odavonszolta magát egy kúthoz, megnézte tükörképét a vizében és így szólt:

-- Ó, jaj! A Dolgok Teremtője így megnyomorított engem!

-- Ezért neheztelsz rá? – kérdezte tőle Sze mester.

-- Miért neheztelnék? – válaszolta Jü mester – Ha a Dolgok Teremtője kakassá alakítaná át a bal karomat, akkor éjjel is figyelném az időt. Ha a jobb karomat nyílpuskává alakítaná át, akkor olyan madarat keresnék, amit lelőhetnék és megsüthetnék. Ha az ülepemet kerékké, a lelkemet pedig lóvá formálná, akkor felkapaszkodhatnék rá és nem volna szükségem szekérre sem. Életet kaptam akkor, amikor ideje volt és majd el is fogom veszíteni, mert a dolgok rendje az elmúlás. Ha megelégszünk ezzel az idővel, és elfogadjuk ezt a rendet, akkor sem szomorúság, sem vidámság nem érint meg. Erre mondták a régiek, hogy „megszabadulás a kötelékektől". Vannak olyanok, akik nem tudnak megszabadulni, mert kötődnek dolgokhoz. Pedig régóta tudott tény, hogy soha semmi nem győzhet az Ég (természet) fölött. Hát akkor én miért neheztelnék?

 

(*A "Dolgok Teremtője" szó szerint azt jelenti, hogy „az átalakulások alkotója" vagy "változás alkotója”, nem pedig a nyugati, bibliai értelemben vett semmiből teremtő Istent. A "Dolgok Teremtője" sokkal inkább maga a Tao.)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             Chuang Tzu Chapters in Lin Yutang's Version (angol nyelven)

             Zhuangzi: The Inner Chapters (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)