1. Létezik-e tökéletes öröm az Ég alatt? Létezik-e valamilyen mód arra, hogy életben tartsuk testünket? Ha létezik, akkor mit tegyünk vagy miben bízzunk? Mitől óvakodjunk és mibe kapaszkodjunk? Mit kövessünk és mit hagyjunk el? Minek örüljünk és mit ne kedveljünk?
Az Ég alatti világ nagyra értékeli a gazdagságot, a
megbecsülést, a hosszú életet és a jó hírnevet. Örömet talál a könnyű életben,
a jó ételekben, a finom ruhákban, a gyönyörű színekben és a kellemes hangokban.
Lenézi a szegénységet, a hitványságot, a korai halált és a rossz hírnevet. Sanyarúnak
véli azt, ha nehéz az élete, ha a szája sosem jut jó ételhez, ha a testén
sosincs finom ruha, ha a szeme sosem lát gyönyörű színeket és ha a füle sosem
hall kellemes hangokat.
Akik nem kapják meg ezeket, azok folyton aggodalmaskodnak és
rettegnek. Az összes gondolatuk a test körül forog. Nem bolond dolog ez? A gazdagok
megkeserítik életüket a szakadatlan munkával, több vagyont halmoznak fel, mint
amennyit valaha is el tudnak költeni. Ezt a testért teszik, pedig ez csak
külsőség. Akiket megbecsülnek, éjjel és nappal tervezgetnek, miközben azon szoronganak,
hogy elég jók-e. Ezt a testért teszik, mégis úgy tűnik, mintha nem érdekelné
őket.
Az emberrel egyidejűleg születik meg a szorongása is, és
minél hosszabb az élete, annál jobban elbutul és annál többet szorong azon,
hogy miért nem hal meg. Milyen keserű sors ez! Ez a test miatt történik, ám ez
inkább eltávolítja az embert a testétől.
A bátor embereket az egész Ég alatti világ jónak tekinti, de
ez [a jóság] nem menti meg őket a haláltól. Így nem tudom, hogy a jóságuk igazán
jó-e vagy sem? Lehetséges, hogy jó, viszont nem menti meg őket a haláltól. De az
is lehetséges, hogy nem jó, viszont másokat megment a haláltól. Ezért mondják:
„Ha valaki nem hallgat hű tanácsodra, ne vitatkozz, hanem vonulj vissza!” Ce Hszü
vitába szállt és elvesztette testét*. De ha nem szállt volna vitába, akkor nem marad
fenn a neve. Tehát a jósága igazán jó vagy sem?
Azt sem tudom, hogy amit tesznek az átlagemberek és aminek
örülnek, az igazán öröm-e vagy sem? Elfigyelem, hogy az átlagemberek azt
tekintik örömnek, amikor megállás nélkül, fejvesztve rohangálnak a céljaik
megvalósításáért. De ez, amit ő örömnek neveznek, nekem nem az, ám azt sem
mondom, hogy nem öröm. Végül is, létezik-e tökéletes öröm vagy nem létezik?
Én a nem-cselekvést tekintem tökéletes örömnek, de az
átlagember utálkozva tekint erre. Így tartja a mondás: „A tökéletes öröm nem
öröm, a legnagyobb dicséret nem dicséret.” Az egész Ég alatti világ képtelen azt
meghatározni, hogy mi a helyes és mi a helytelen [a tökéletes öröm kérdésében].
De a nem-cselekvés képes erre. Mivel a test életben tartása a tökéletes öröm,
csak a nemcselekvés juttathat el oda. Hadd magyarázzam el ezt.
Az Ég nem-cselekvés által tiszta, a Föld nem-cselekvés által
nyugodt. E két nem-cselekvés egyesüléséből alakul át minden dolog és születik
meg újra. Milyen hatalmas és felfoghatatlan ez a folyamat - úgy tűnik, hogy a
semmiből jönnek elő. Milyen felfoghatatlan és hatalmas – nincsen látható alakja.
A tízezer dolog minden gazdagsága ebből a nem-cselekvésből ered. Ezért mondják:
„Ég és Föld cselekvés-nélküli és mégis minden elrendeződik.” Az emberek közül ki
tudja ezt a nem-cselekvést megvalósítani?
(*Vu Ce Hszü, Vu királyának minisztere több ízben
figyelmeztette uralkodóját arra, hogy a szomszédos Jüe állam meg fogja támadni
Vu-t. A király bizalma egy idő után megingott miniszterében és öngyilkosságra
ítélte i.e. 484-ben.)
Forrás: Zhuangzi (angol nyelven)
