1. Létezik-e tökéletes boldogság az Ég alatt? Létezik-e valamilyen mód arra, hogy életben tartsuk testünket? Ha létezik, akkor mit tegyünk, miben bízzunk? Mitől óvakodjunk, mibe kapaszkodjunk? Mit kövessünk, mit hagyjunk el? Minek örüljünk, mit utáljunk?
Az Ég alatti világ nagyra
értékeli a gazdagságot, a rangot, a hosszú életet és a megbecsülést. Élvezi a
könnyű életet, a jó ételeket, a finom ruhákat, a gyönyörű színeket és a
kellemes hangokat. Alantas számára a szegénység, a hitványság, a korai halál és
a rossz hírnév. Boldogtalan, ha nehéz az élete, ha a szája sosem jut jó
ételhez, ha a teste sosem viselhet finom ruhát, ha a szeme sosem lát gyönyörű
színeket, és ha a füle sosem hall kellemes hangokat.
Akik nem kapják meg ezeket,
azok folyton aggodalmaskodnak és rettegnek. Az összes gondolatuk a test körül
forog. Nem bolond dolog ez? A gazdagok megkeserítik életüket a szakadatlan
munkával, több vagyont halmoznak fel, mint amennyit valaha is el tudnak költeni.
Ezt a testért teszik, pedig ez valójában csak külsőség. Akik megbecsülést
keresnek, éjjel és nappal tervezgetnek, miközben azon szoronganak, hogy elég
jók-e. Ezt a testért teszik, pedig ez valójában elidegeníti tőle.
Az emberrel egyidejűleg
születik meg aggódása is. Minél hosszabb az élete, annál jobban elbutul, és
annál hosszabb ideig aggódik a halála miatt. Milyen keserű sors ez! Ez a test
miatt történik, ám ez valójában eltávolítja az embert a testétől.
A bátor harcosokat az Ég alatti
világ jónak tekinti, de ez [a jóság] nem menti meg őket a haláltól. Így nem
tudom, hogy jóságukat tényleg jónak lehet-e tekinteni vagy sem? Lehetséges,
hogy jónak lehet tekinteni, ugyanakkor nem menti meg őket a haláltól. De az is
lehetséges, hogy nem lehet jónak tekinteni, ugyanakkor másokat megment a
haláltól. Ezért mondják: „Ha valaki nem hallgat hű tanácsodra, ne vitatkozz,
hanem vonulj vissza!” Lám, Ce Hszü is vitába szállt, és elvesztette testét.1
De ha nem szállt volna vitába, akkor nem maradt volna fenn a neve. Tehát a
jósága jónak tekinthető vagy sem?
Azt sem tudom, hogy amit
tesznek az átlagemberek, és aminek örülnek, az igazán boldogság vagy sem?
Elfigyelem, hogy az átlagemberek azt tekintik boldogságnak, amikor falkákba
verődve, megállás nélkül, fejvesztve rohangálnak a céljaik megvalósításáért. De
ez, amit ők boldogságnak neveznek, nekem nem az, ám azt sem mondom, hogy nem boldogság.
Végül is, létezik-e tökéletes boldogság vagy nem létezik?
Én a nem-cselekvést tekintem
tökéletes boldogságnak, de az átlagembernek ez nem tetszik. Így tartja a
mondás: „A tökéletes boldogság nem boldogság, a legnagyobb dicséret nem
dicséret.” Az Ég alatti világ képtelen meghatározni, hogy mi a helyes és mi nem
az [a tökéletes boldogság kérdésében]. De a nem-cselekvés képes erre. Mivel a
test életben tartása a tökéletes boldogság, csak a nem-cselekvés juttathat el
oda. Hadd magyarázzam el ezt.
Az Ég a nem-cselekvés által tiszta, a Föld a nem-cselekvés által nyugodt. E két nem-cselekvés egyesüléséből alakul át minden dolog, és születik meg újra. Milyen hatalmas és felfoghatatlan ez a folyamat - úgy tűnik, hogy a semmiből jönnek elő. Milyen felfoghatatlan és hatalmas – nincsen látható alakja. A tízezer dolog minden gazdagsága ebből a nem-cselekvésből ered. Ezért mondják: „Ég és Föld cselekvés-nélküli, mégis minden elrendeződik.” Az emberek közül ki tudja ezt a nem-cselekvést megvalósítani.
(1Vu királyának minisztere volt Vu Ce Hszü, aki több ízben figyelmeztette uralkodóját, hogy a szomszédos Jüe állam meg fogja támadni Vu-t. A király bizalma egy idő után megingott miniszterében, és öngyilkosságra ítélte i.e. 484-ben.)
Forrás: Zhuangzi (angol nyelven)
