(XII. 6.) Ég és Föld

6. Jao elment, hogy meglátogassa Hua-t.  Hua határőre így szólította meg:

-- Ó, egy bölcs! Kérlek, engedd meg, hogy áldást kérjek a számodra. Élj sokáig, bölcs!

-- Nem, köszönöm – felelte Jao.

-- Légy gazdag!

-- Nem, köszönöm – felelte Jao.

-- Legyen sok fiad!

-- Nem, köszönöm – felelte Jao.

-- Hosszú élet, gazdagság, sok fiúgyermek, erre vágyik minden ember! Hogyan lehetséges, hogy egyedül csak te utasítod vissza őket? – kérdezte a határőr.

-- A sok fiú sok aggodalmat jelent – válaszolt Jao – A gazdagság sok gondot okoz. A hosszú élet sok szégyennel jár. Ez a három áldás nem segíti az erény (de) táplálását, ezért nincs rájuk szükségem.

-- Először azt hittem rólad, hogy bölcs ember vagy – mondta a határőr – De most már látom, hogy inkább nemes ember (csün-ce/junzi). Amikor az Ég életet ad a tízezer embernek, egészen biztos, hogy ki is jelöli mindegyik számára a feladatát. Ha sok fiad lenne és kijelölnéd a feladataikat, akkor mi miatt kellene aggódnod? Ha gazdag volnál és megosztanád a gazdagságodat más emberekkel, akkor miféle gondod lenne? A valódi bölcs úgy él [olyan rejtve], mint fürj, úgy táplálkozik, mint egy fióka; és amikor tevékenykedik, éppen úgy nem hagy nyomot maga után, mint a madár az égen. Ha a Tao uralkodik az Ég alatti világban, [a bölcs] együtt élvezi a bőséget az összes többi dologgal. Ha az Ég alatti világ híján van a Tao-nak, táplálja erényét és elvonultan él. Majd évezredek múlva, a világba belefáradva, elhagyja azt és felemelkedik a halhatatlanok közé. Felkapaszkodik a fehér felhők hátára és megérkezik Isten lakhelyére. A három gyötrelem/szenvedés sosem érinti őt, teste örökké mentes balszerencsétől. Hogyan is szenvedhetne a szégyentől?

A határőr sarkon fordult és elment. Jao utána indult:

-- Kérlek, szeretnék kérdezni tőled valamit …

-- Eredj innét! – szólt vissza bosszúsan a határőr*.

 

 

(*James Legge úgy véli, hogy az egész 6. rész eredetisége megkérdőjelezhető. Mivel olyan kifejezések szerepelnek benne, mint az évezredeken át élő bölcs, aki végül felemelkedik a halhatatlanok közé és megérkezik Isten lakhelyére, és aki mentes a betegség, öregkor és halál hármasától.

Figyelemre méltó a párhuzam a buddhista páli kánonban található egyik Buddha legendával, a NID 2.2-vel, amely Buddha otthonából való eltávozását meséli el. A hagyomány szerint az ifjú Buddha akkor határozta el magát a remeteségre, amikor találkozott egy aggastyánnal, egy beteg emberrel és látott egy halottat. A történet Vekerdi József fordításában a Buddha Ujja honlapon olvasható, és ugyanitt Nagy Gergely Miklós felolvasásában hallható.)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XII. 5.) Ég és Föld

 

5. Jao tanítója Hszü Jü volt, Hszü Jü tanítója Nie Csüe volt, Nie Csüe tanítója Vang Ji volt, és Van Ji tanítója Pi-ji volt*.

Jao így fordult Hszü Jü-höz:

-- Alkalmas volna-e Nie Csü arra, hogy az Ég társa legyen?  Ha igen, akkor megbíznám Vang Ji-t, kérje meg [Nie Csüe-t], hogy vegye át a trónt tőlem.

-- Vigyázz, mert ezzel veszélybe sodornád az egész Ég alatti világot! – kiáltott fel Hszü Jü - Nie Csüe értelmes, éles elméjű, fürge észjárású, ügyes ember. Tehetségével felülmúlja a többi embert és tudja, hogyan hasznosítsa az emberi képességeit, hogy megkapja az Ég támogatását. Képes arra, hogy a hibákat megelőzze, de a hibák forrását nem ismeri fel. Engednéd, hogy az Ég társa legyen? Először is, az emberi képességekre támaszkodna és elfelejtkezne az Égről. Aztán önmagát helyezné középpontba, mások életétével kevésbé törődne. Imádattal fordulna a tudás felé, terveit villámgyorsasággal valósítaná meg. Saját terveinek szolgájává és a dolgok áldozatává válna. Folyamatosan tekintgetne minden irányba, úgy várná a dolgok válaszát. Adna a sokaság véleményére, együtt változna a dolgokkal, és nyoma se lenne benne bármiféle állandóságnak. Hogyan is volna alkalmas arra, hogy az Ég társa legyen? Mint ahogyan léteznek nemzetségek és azoknak egy közös őse, úgy ő biztosan megfelelő lenne arra, hogy az egyik nemzetség atyja legyen, de arra nem, hogy az összes nemzetség atyjának az atyja legyen**. Az ilyen fajta irányítás zűrzavart okozna, borzasztó csapást hozna az északra néző miniszterekre, és szerencsétlenséget a dél felé néző uralkodóra.

 

(*Mindezek a nevek már előfordultak az előző fejezetekben, például az I. fejezet 6. részének magyarázatában. Pi-ji nem ugyanaz a személy, mint a VII. fejezet 1. részében szereplő Pu-ji.

 

**E mondat azt jelenti, hogy Nie Csü miniszter lehet, de uralkodó nem.)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

(XII. 4.) Ég és Föld

 

4. A Sárga császár a Vörös-víztől északra kóborolt, majd felkapaszkodott a Kun-lun [hegy] magaslataira és hosszasan bámult a déli irányba. Útban hazafelé elvesztette a sötét gyöngyét*. Elküldte Tudást, hogy keresse meg, de Tudás nem találta. Elküldte az éles szemű Li Csu-t, hogy keresse meg, de Csu sem találta. Elküldte Heves Vitát, hogy keresse meg, de Heves Vita sem találta. Legutoljára Értelmetlent kérte meg és Értelmetlen megtalálta.

-- Milyen furcsa! – kiáltott fel a Sárga császár – Csak Értelmetlen volt képes arra, hogy megtalálja*.

 

(*A sötét gyöngy magát a Tao-t jelképezi.

**A beszédes a nevek valójában a „tudást”, a „látást”, a „beszédet” jelentenék. Az „értelmetlent” fordítják még „alaktalannak”, „semminek” is.)

 

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XII. 3.) Ég és Föld

 

3. Így szólt a mester:

-- Milyen mély és nyugodt helyen lakozik a Tao! Milyen tiszta és átlátszó! Nélküle a fémek nem csendülnének és a kövek nem zengenének. Hiszen a fémek és kövek is képesek hangot kiadni, de addig nem szólalnak meg, amíg nem ütik meg őket. Ki rendezi el a tízezer dolgot [ha nem a Tao]?

A királyi erénnyel (de) ellátott ember az egyszerűségben halad és szégyellősen tér ki az ügyek elől. Az eredeti forrásban gyökerezik, ismerete még a szellemekre is kiterjed. Erénye mindent átfog és szív-elméje válaszol a külvilág dolgaira. Mert Tao nélkül a test élettelen volna, és erény nélkül az élet nem tudna megtestesülni. Nemde az rendelkezik királyi erénnyel, aki megtartja testét, megéli életét megalapozza az erényt és világossá teszi a Tao-t? Milyen méltóságteljes, ahogyan hirtelen megjelenik és gyorsan halad, a tízezer dolog pedig követi őt! Az ilyet hívják királyi erénnyel ellátott embernek.

Belelát a legsötétebb sötétségbe, hall a hangtalanban. A legsötétebb sötétség közepette egyedül ő látja a csillogást, a hangtalanság közepette egyedül ő hallja a harmóniát. Éppen ezért a mélységek mélységében észlelni képes a dolgokat; a legszellemibb szellemiségben észlelni képes a lényeget*. Ezáltal a tízezer dolog minden igényét ki tudja elégíteni úgy, hogy ő magának nincsen semmije sem. Bár mindig siet, mégis visszatér pihenőhelyére, amely hol nagy, hol kicsi, hol hosszú, hol rövid, hol távoli, hol közeli**.

 

(*A Lao-ce 21. verse így szól: „(…) Ó, igen, homályos és megfoghatatlan! (De) benne dolgok vannak. Ó, átláthatatlan és sötét! (De) benne csírák (csing) vannak. Ezek a csírák nagyon igazak, benne van (tehát) az igazság (hszin). (Tőkei Ferenc fordítása)

**Ennek a mondatnak elég homályos a jelentése. Burt Watson a következő magyarázatot fűzi hozzá: „Ugyanúgy alkalmazkodik a külső jelenségekhez, mint ahogyan egy utazó alkalmazkodik az utazása körülményeihez”.)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

              Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

              Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)