1. Ha valaki meg akarja akadályozni azt, hogy tolvajok feltörjék utazóládáit, kikutassák táskáit vagy felfeszítsék szekrényeit, akkor köteleket, zsinórokat, zárakat és reteszeket használ. A közvélekedés ezt nevezi bölcsességnek. De miközben azon aggódik, hogy vajon a kötelek, zsinórok, zárak és reteszek elégségesnek bizonyulnak-e, jön egy erős tolvaj, aki hátára veszi a szekrényt, felkapja a ládát, vállára teszi a táskát, és elszalad velük. Ebben az esetben ez az ember, akit bölcsnek neveztek, ténylegesen nem tett mást, mint összegyűjtötte dolgait egy erős tolvaj számára.
Megpróbálom elmagyarázni, hogy
mire gondolok. Az az ember, akit általában véve bölcsnek neveznek, valójában nem
inkább egy erős tolvaj számára gyűjti össze dolgait? Az az úgynevezett bölcs
valójában nem inkább egy erős tolvaj részére őrzi meg dolgait?
Miből feltételezem ezt? Régen
Csi államban az egymással szomszédos települések mindegyikéből láthatták
egymást, és hallhatták egymás kakasainak kukorékolását és kutyáinak ugatását. A
terület, ahová felállították hálóikat [, hogy vadakat és halat fogjanak], és a
föld, amit felszántottak és megműveltek, nagyobb volt, mint kétezer
négyzet li1. A négy határán belül templomokat építettek
az ősöknek, vagy föld és gabona oltárokat emeltek. A városaik, kisvárosaik,
falvaik kormányzása a bölcsek törvénye szerint történt. Aztán egyik reggel Tien
Cseng megölte Csi uralkodóját, és ellopta egész államát2. De vajon
csak az államát lopta el? Vele együtt ellopta a törvényeket is, amiket a
bölcsek örökül hagytak. És bár ezáltal Tien Cseng megérdemelte, hogy tolvajnak
és rablónak nevezzék, mégis olyan biztonságban élhetett, mint Jao és Sun. A
kisebb államok nem merték elítélni, a nagyobb államok nem merték megtámadni,
így családja tizenkét generáción keresztül uralkodott Csi állam fölött3.
Akkor hát nem az történt, hogy ez az ember nem csupán Csi államot lopta el,
hanem azzal egy időben a bölcsek törvényeit is, amiket aztán arra használt,
hogy megőrizze önnön tolvaj és rabló személyét?
(11 li körülbelül 500 méter.
2Ezt az eseményt Konfuciusz: Beszélgetések és mondások című művében(XIV. 22.) is megemlítik, az elkövető teljes neve Tien Csen Cseng Ce vagy Cseng Heng. Bár ez az esemény i.e. 481-ben történt, a Tien-ház csak i.e. 386-ban váltotta fel teljesen a régi uralkodóházat Csi államban.
3Ahogy írtam az előző lábjegyzetben, a régi uralkodóház leváltása i.e. 386-ban történt, és Csi államot i.e. 221-ben a nagyobb államok közül utolsóként kebelezte be a hatalmas nyugati szomszéd, Csin/Qin állam. Így a fordítók és kommentátorok közül senki nem tudja kielégítően elmagyarázni, hogy hogyan jött ki ebből a 165 évből a 12 generáció, de feltehetőleg másolási hibából következik.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
Chuang Tzu Chapters in Lin Yutang's Version (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)
Victor H. Mair: Wandering on the Way (angol nyelven)
