2. Csien Vu meglátogatta a bolond Csie-jü-t*, aki ezt kérdezte tőle:
-- Mit mondott neked Zsi-Csung Si?
-- Azt – felelte Csien Vu -, hogy amikor az uralkodók a
saját nézeteiknek megfelelően alakítják ki törvényeiket, módszereiket, szabályaikat
és előírásaikat, akkor nem lesz senki, aki ezeknek ellen merne szegülni és mindenki meg fog változni általuk.
-- Ez álszent erény (de) – legyintett Csie-jü – Ha
valaki így kormányozná az Égalattit, az olyan lenne, mintha át akarna gázolni a
tengeren vagy mélyre akarna ásni a Ho-ba (Sárga-folyóba) vagy egy szúnyogot akarna rávenni arra, hogy hegyet
cipeljen a hátán. Amikor egy bölcs kormányoz, akkor vajon az emberek tetteit
irányítja? Nem, hanem mielőtt kormányozni kezd, saját magát hozza rendbe, majd
megbizonyosodik arról, hogy minden azt teszi, amit tennie kell. Gondolj bele, a
madár magasan száll, hogy elkerülje az íjász nyílvesszőjét és a kis egér mély
lyukat ás a szent hegy alá, hogy elkerülje azt, hogy kiássák vagy kifüstöljék. Butább volnál ettől a két kis élőlénynél?**
(*Már mindketten feltűntek az I. fejezet 5. részében, Csie-jü pedig a IV. fejezet 9. részében.
**Minden élőlénynek megvan a maga természetes képessége. A helyes uralkodás az, ha békén hagyják a dolgokat/embereket, és akkor a dolgok/emberek maguktól is helyesen cselekszenek. "Ha én nem-cselekvő vagyok (vu-vej), akkor a nép magától megváltozik; ha én szeretem a nyugalmat, akkor a nép magától megjavul (...)" Lao-ce, 57. vers, Tőkei Ferenc fordítása.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
Zhuangzi: The Inner Chapters (angol nyelven)
Fun Yu-lan: Chuang Tzu (angol nyelven)
