A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jin-jang egyensúlyának felborulása. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jin-jang egyensúlyának felborulása. Összes bejegyzés megjelenítése

(IV. 3.) Az emberek között

 3. Ce Kao, Se hercege*, kiküldetésbe indult Csi-be. Előtte felkereste Kung Cé-t, hogy tanácsot kérjen tőle:

-- A király egy nagyon fontos küldetéssel bízott meg. Bár Csi uralkodója bizonyára nagy tisztelettel fogad majd, feltehetően nem fog iparkodni, hogy minél előbb elrendezhessük közös dolgainkat. Még egy átlagembert sem lehet sürgetni, hát még egy herceget! Ez a megbízás nagy aggodalommal tölt el. Uram, egyszer azt mondtad nekem, hogy “ha egy ügyet, legyen az bármilyen nagy vagy kicsi, nem a Tao szerint intézel, akkor a végeredménnyel kevesen lesznek elégedettek. Ha az ügy sikertelenül végződik, akkor az emberek ítélete miatt fogsz szenvedni. Ha sikerrel zárul, akkor az aggodalom okoz szenvedést**. Csak az erényes (de) ember képes arra, hogy ne szenvedjen sem sikertelenség, sem siker esetén.” 
Az én ételeim egyszerűek, gyors főzéssel elkészíthetőek – a konyhámban dolgozók közül még senki nem panaszkodott hőségre. És mégis, alighogy megkaptam ma reggel ezt a feladatot, most este máris jeges vizet kellett innom, mert úgy érzem, mintha belül elégnék. Ténylegesen még bele sem fogtam ebbe a feladatba, de máris szenvedek a jin és jang egyensúlyának megbomlásától. És ha nem járok sikerrel, akkor egészen biztos, hogy az emberek ítélete miatt is fogok szenvedni. Mindenképpen szorongok; attól tartok, hogy miniszterként nem tudom teljesíteni ezt a megbízást. Uram, tudnál esetleg valamilyen tanácsot adni?
Kung Ce így válaszolt:
-- Az Ég alatti világon két nagy elv létezik: az egyik a velünk született végzet (ming); a másik a kötelességtudat (ji)***. Egy gyereknek a szülei iránti szeretete veleszületett végzet, nem lehet kitörölni szívéből. Egy alattvalónak az uralkodója iránti szolgálata kötelesség, ez elől nem menekülhet el égen-földön sehová. Ezeket nevezem én nagy elveknek. Éppen ezért, amikor egy gyerek szüleit szolgálja, és kész bármerre követni őket, akkor az a gyermeki kötelesség csúcsa. Ugyanígy, amikor egy alattvaló szolgálja uralkodóját, és kész bármit megtenni neki, akkor az a hűség csúcsa. És amikor valaki a saját szív-elméjét szolgálja úgy, hogy sem szomorúság, sem vidámság nem ingatja meg, mert tudja, hogy nincs lehetősége máshogy cselekedni, mint ahogyan cselekszik, és ezt elfogadja, akkor az az erény (de) csúcsa. Egy alattvaló vagy egy gyermek sokszor köteles bizonyos dolgokat megtenni. És amikor valaki az állam ügyeivel foglalkozik, akkor megfeledkezik saját személyéről. Ez esetben volna-e ideje arra, hogy az élet szeretetéről és a haláltól való félelméről gondolkodjon? Ezért hát, uram, indulj a küldetésre.

Ám engedd meg, hogy hozzátegyek ehhez még valamit, amit hallottam. Ha két állam egymással szomszédos, akkor közöttük bizalmon alapuló köteléknek kell kialakulnia. Ha nem szomszédosak, akkor a másik iránti elkötelezettségüket szavakban kell kifejezniük, amiket egy közvetítő tolmácsol. Azonban az egyik legnehezebb dolog a világon az, amikor olyan szavakat kell tolmácsolni, amelyek valamelyik féllel szembeni megelégedést vagy elégedetlenséget fejeznek ki. Amikor a felek elégedettek, akkor a szavaik szinte biztosan tele lesznek eltúlzott ígéretekkel, dicséretekkel; amikor a felek elégedetlenek, akkor a szavaik szinte biztosan tele lesznek eltúlzott sértésekkel, gyűlölködéssel. De minden túlzás valótlan. Ahol felüti a fejét a valótlanság, ott oda a bizalom. Amikor oda a bizalom, akkor jaj a közvetítőnek. Ezért a Beszédek szabályzatában ez áll: “Add át az üzenet lényegét; ne közvetíts eltúlzó szavakat. Ha így teszel, talán egyben maradsz.”
 
 

(*Ce Kao az ókori Csu állam főminisztere volt, és feltehetően az uralkodó egyik rokona is lehetett.
 
 
 
**Az aggodalom vagy szorongás a jin-jang egyensúlyának felborulását jelzi.



***A ming szót fordítják "parancs"-nak is, de leginkább "végzet"-nek. A ming meghatározza egy személy élettartamát vagy hogy mi fog vele történni életében, vagy a dolgok bizonyos működését, rendjét.
A ji jelentése is többféle lehet. Más értelemben igazságosságnak, esetleg méltányosságnak, itt kötelességtudatnak fordítják.)
 



Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
             Zhuangzi: The Inner Chapters (angol nyelven)
             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)