3. Úgy vélem, hogy az emberség (ren/zsen) és az igazságosság (ji) nem része az ember eredeti valójának. Másképpen miért aggódnának és szoronganának annyit ezek az emberséges emberek?
Egészen biztosan sírva fakadna az, akinek összenőtt
lábujjait szét akarnák tépni, és ordítana az, akinek hatodik kézujját le
akarnák rágni. Bár az utóbbi esetben fölöslegről beszélünk, az előbbi esetben
pedig [az összenövés miatt] hiányról, a fájdalom mégis ugyanaz. Mostanság az
emberséges emberek fátyolos szemmel bánkódnak a világ gonoszsága miatt, míg a
nem emberségesek erőszakkal változtatják meg eredeti velük született
természetüket (xin/hszing) és végzetüket (ming) azért, hogy magas ranghoz és gazdagsághoz jussanak. Emiatt vélem
úgy, hogy az emberség (ren/zsen) és az igazságosság (ji) nem része az
ember eredeti valójának. Hiszen mennyi baj és viszály keletkezett az Ég alatt a
három dinasztia kezdete óta*!
Továbbá, amikor ívmérőt, vonalzót, körzőt vagy derékszögmérőt
használunk arra, hogy bármit is megfelelővé alakítsunk, akkor levágunk
veleszületett természetéből. Amikor pedig zsinórt vagy fonalat, ragasztót vagy
lakkot használunk, hogy bármit is összefogjunk, akkor erőszakosan
beleavatkozunk erényükbe (de). Aki alázatosan hajbókol a
szertartásokban (li) és zenében (jüe), és affektálva mutogatja az emberségét és
igazságosságát azzal a szándékkal, hogy megvigasztaljon minden szívet az Ég alatt,
az elveszíti eredeti természetes állapotát. Az eredeti természetes állapot azt jelenti, hogy a
dolgok ívmérő nélkül is hajlottak, vonalzó nélkül is egyenesek, körző nélkül is
kerekek, derékszögmérő nélkül is szögletesek; ragasztó vagy lakk nélkül is
összetapadnak, zsinór vagy fonál nélkül is összekötöttek.
Bár minden dolog az Ég alatt belekeveredik az életbe, de nem tudja, hogy
miért él; és mindegyiket egyformán eléri a vég anélkül, hogy tudná miért. Régen
is így volt, most is így van, és ezen semmi nem tud változtatni. De akkor miért
használják az emberséget és igazságosságot ragasztó, lakk, zsinór vagy fonál
módjára, és miért igyekeznek az Út és erénye (de) területén vándorolni?
Ezzel csak zavart okoznak az Égalattiban.
Kis zavar az irányt változtatja meg, nagy zavar a veleszületett természetet. Miből gondolom ezt? Amióta a Jü törzs
leszármazottja** elkezdte hirdetni az emberséget és igazságosságot, bánatot
okozott ezzel mindennek, ami az Ég alatt van. És minden, ami az Ég alatt van, hanyatt-homlok rohant, hogy teljesítse az emberség és igazságosság parancsát. Így hát nem pontosan az emberség és az
igazságosság az, ami megváltoztatja az ember veleszületett természetét?
(*A Hszia-, Sang- és Csou-dinasztiák. A Sang-dinasztia kb.
i.e. 16. századtól kb. i.e. 1045-ig uralkodott, az őt követő Csou-dinasztia
pedig kb. i.e. 1045-től i.e. 256-ig, de maga a Csou-kor csak i.e. 221-ben ért
véget. A Hszia-dinasztiát a hagyomány szerint a Nagy Jü alapította, és i.e.
2207 és i.e. 1766 között uralkodott. Azonban a dinasztia létét tudományosan még
nem egyértelműen támasztották alá.
**Sun, a bölcs uralkodó, a konfuciánus filozófusok eszményképe. Éppen úgy, mint a VII. fejezet 1. részében, itt is inkább negatív fényben tűnik fel.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
Chuang Tzu Chapters Lin Yutang's Version (angol nyelven)
Wandering On The Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)
