4. Amikor Konfuciusz nyugatra, Vej (Wey) államba utazott, Jen
Jüan így fordult a Csin-hez, a zenész mesterhez*:
-- Mi a véleményed a Mesterem dolgairól?
-- Nagy kár, hogy minden bizonnyal bajba kerül majd a végén –
felelte Csin, a zenész mester.
-- Miért mondod ezt? – kérdezte Jen Jüan.
-- Az áldozati szertartás előtt a szalmakutyákat bambusz
dobozokban tárolják és gyönyörűen hímzett szövetbe csomagolják. Ezalatt a halott
megszemélyesítője és a szertartás levezetője böjtölnek. A szertartás után az
arra járók megtapossák a szalmakutyák fejét és testét, majd a maradványokat a
fűvágók összegyűjtik és elégetik. Mert [a szalmakutyák] erre valók**. De ha bárki
visszatenné őket a bambusz dobozukba, újra betakarná őket hímzett szövettel és maga
mellett tartaná, miközben teszi a dolgát és velük térne nyugovóra, egészen
biztosan rosszul aludna vagy visszatérő rémálmai lennének.
Ugyanígy a mestered is felszedett olyan szalmakutyákat,
amelyek az előző királyoktól erednek és maga mellett tartva teszi a dolgát és
mellettük tér nyugovóra maga köré gyűjtött tanítványaival egyetemben. Ennek
eredményeként Szung államban az emberek kivágták azt a fát, ami alatt pihent ő
és tanítványai, Vejben (Wey-ben) még a lábuk nyomait is eltörölték, és Sang-ban
és Csou-ban pedig komoly gondjaik lettek. Nem olyan volt ez, mint egy rossz álom?
Csen és Caj között Konfuciuszt és tanítványait megtámadták, hét napon át nem ettek
főtt ételt, élet és halál között lebegtek. Nem olyan volt ez, mint egy rémálom***?
Ha át akarsz kelni egy folyón, a legjobb, ha csónakot
használsz; ha szárazföldön akarsz utazni, a legjobb, ha egy kordét. De ha a
vízen használt csónakodat elkezded tolni a szárazföldön, a halálod napjáig
tolhatod, mégis alig haladsz vele. A régmúlt és a jelen nem olyanok, mint a víz
és a szárazföld? És a Csou[dinasztia] és Lu állam nem olyanok, mint a csónak meg
a kordé? Így, ha valaki régi Csou[-dinasztia] kormányzási módszereit szeretné
most megvalósítani Lu államban, az éppen olyan, mint egy csónakot a szárazföldön
tolni. Hatalmas munka eredmény nélkül, és ha valaki ezt mégis megpróbálja,
egészen biztos, hogy bajba sodorja magát. Bárki, aki ezt teszi, nem érti meg,
hogy egy adott kor módszereit nem lehet mindenféle torzulás nélkül alkalmazni
egy másik korban.
Feltehetően láttál már gémeskutat – folytatta Csin, a zenész
mester - Ha húzol rajta egyet, lemegy, és ha elengeded és feljön. Vagyis nem a
kút rúdja húzza az embereket, hanem az emberek húzzák a rudat. Így akár felemelkedik,
akár lemegy, senki nem hibáztathatja.
Az első három nagy uralkodó és az öt császár szertartásait és
előírásait nem azért tartották nagyra, mert ugyanazok, mint a jelenlegiek, hanem
azért, mert alkalmasak voltak a jó kormányzásra****. A három nagy uralkodó és
az öt császár szertartásait és előírásait akár össze is hasonlíthatjuk a
galagonyával, a körtével, a naranccsal és a dinnyével. Az ízük teljesen
különböző, de mégis mindegyik ehető. A szertartásoknak és előírásoknak a kornak
megfelelően kell változniuk.
Ha fogsz egy majmot és ráadod Csou hercegének köpenyét, szegény
majom szétharapdálja és összetépi mindegyiket. Egészen addig nem nyugszik, amíg
teljesen meg nem szabadul tőlük. Csak nézd meg, hogy mekkora különbség van a régmúlt
és a jelen közt, és megállapíthatod, hogy pont akkora, mint a majom és Csou hercege
között.
Amikor egyszer a gyönyörű Hszi Si szív-elméje nagyon felkavarodott,
gyakran ráncolta homlokát és úgy nézett mindenkire maga körül*****. A szomszédságában
egy csúnya nő, látván Hszi Si szépségét, hazament és szíve fölé tett kézzel, homlokát
ráncolva nézett mindenkire. Amikor a falu gazdagjai megpillantották őt,
bezárkóztak és elő sem merészkedtek. Amikor a szegények megpillantották őt,
fogták feleségüket és gyerekeiket és hanyatt-homlok elmenekültek onnan. Szegény
csúnya nő csak annyit látott, hogy a homlokráncolás milyen szép, de azt nem
ismerte fel, hogy Hszi Si szépsége nem homlokának ráncolásából ered. Milyen
kár! A Mestered is bajba fog kerülni!
(*Jen Jüan vagy Jen Huj volt Konfuciusz kedvenc tanítványa. Csin
zenész mester feltehetőleg Lu állam hivatalos zenésze volt. A hagyomány szerint
Konfuciusz Lu államban született. Vej vagy Wey ókori kínai állam volt. A IV. fejezet 1-2. részének lábjegyzetében írtam erről és a másik Vej nevű ókori kínai államról is.
**A szalmakutyákat, amelyeket a Lao-ce 5. versében is
említenek, arra használták, hogy áldozati szertartások során a gonosz szellemek figyelmét magára
terelje. A szertartás előtt nagy tisztelettel bántak velük, de utána eldobták
őket. Ha valaki a szertartás végeztével visszatette volna ezeket a szalmakutyákat után az
eredeti dobozukba, akkor az balszerencsét hozott volna.
***Ezeket a nehézségeket, üldözéseket, zaklatásokat, amelyek
Konfuciuszt és tanítványait egyik államról a másikra való vándorlásuk során
érték, a Beszélgetések és mondások című mű és egyéb korai szövegek is
említik. Itt, ahogyan korábban is szerepelt, Sang Szong államot jelentené.
****A három nagy uralkodó (huang) és az öt császár (ti)
a Hszia-dinasztia előtti időszak legendás istenkirályai vagy félistenei, illetve
tökéletesen bölcs császárok voltak. Azonban nem világos, hogy a számos legendás
uralkodó közül kikre gondolt ennek a résznek a szerzője, mivel különböző
történelmi szövegek különböző illetőket illetnek ezekkel a kifejezésekkel. A
fejezet későbbi részében ez a kifejezés úgy általában véve bölcs uralkodóra
utal.
*****Hszi Si-t a II. fejezet 4. részében említette Csuang
Csou.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
