7. A Déli-óceán uralkodóját úgy hívták, hogy Su, az Északi-óceán uralkodója Hu volt, a középső területek uralkodója pedig Hundun*. Su és Hu gyakran találkozott Hundun földjén, ekkor Hundun mindig nagyvonalúan látta vendégül őket. Su és Hu nagyon szerette volna viszonozni Hundun bőkezűségét, ezért így tanakodtak egymás között:
-- Minden embernek hét testnyílása van látásra, hallásra,
evésre és légzésre. Csak egyedül ennek a [szegény] Hundun-nak nincsen egy sem. Fúrjunk
rá lyukakat [hogy neki is legyen]!
Így történt, hogy minden nap fúrtak rá egy újabb nyílást, és
a hetedik nap végén Hundun meghalt**.
(*A nevek jelentése: Su – „Rövid/Gyors/Szeleburdi”; Hu – „Hirtelen”. Néha egybeírják a kettőt: "Su-hu", ekkor jelentése "villámgyors". Hundun vagy Wonton – „Káosz”. Hundun a kínai mitológiában egy arctalan lény, ugyanakkor ősi káosz is, amelyből a kínai kozmogónia szerint a teremtés történt.
**Ez az első olvasatra meghökkentő és morbid meseszerű történet egyértelműen allegória. James Legge Lin Hszi-kung kommentárjára hivatkozva írja, hogy a történet rámutat arra, hogy a cselekvés (mint a nem-cselekvés – vuvej - ellentéte) tönkreteszi a dolgok eredeti állapotát, még akkor is, ha jó szándékkal történt. Robert Eno a középső birodalom uralkodójának beszédes nevét taglalja részletesebben: a wonton gyúrt tésztából készült töltött levesbetét. Ugyanennek a mandarin változatát hundun-nak hívják. A négyzet alakúra nyújtott tészta közepére darált húst, zöldséget tesznek, majd úgy hajtogatják össze batyuszerűre, hogy semmilyen nyílás ne maradjon rajta, és kifőzik.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
Zhuangzi: The Inner Chapters (angol nyelven)
