Vegyes fejezetek: (XXIII. 1.) Keng-szang Csu*

 

1. Lao Tan kísérői között volt egy bizonyos Keng-szang Csu, aki részben megértette Lao Tan tanait. E tudásával északra indult, hogy a Vej-lej hegyek között éljen.¹ Elbocsátotta azokat a szolgáit, akik hivalkodóan értelmesek voltak, távol tartotta magát azoktól az ágyasaitól, akik állhatatosan emberségesek voltak. Helyettük faragatlan és csúnya emberekkel lakott, és ügyetlen, de szorgos embereket alkalmazott. Három évet élt ott, ezalatt Vej-lej-re jólét köszöntött. Az ottlakók ezt mondták egymásnak:

-- Amikor Keng-szang mester először közénk érkezett, gyanúsan méregettük őt. Ha napi szinten nézzük, akkor nem tűnik elégségesnek, de ha évek szintjén nézzük, nagy hasznot hoz. Könnyen lehet, hogy ő egy bölcs ember. Miért nem bízzuk meg azzal, hogy legyen a halott megszemélyesítője, és imádkozunk hozzá? Miért nem áldozunk neki a föld és gabona oltárainknál?

Amikor ezt Keng-szang mester meghallotta, dél felé fordulva ült, ám rosszkedvűnek tűnt.² Tanítványai ezt furcsának találták, erre Keng-szang így szólt hozzájuk:

-- Miért találjátok ezt furcsának? Amikor a tavasz lehelete érkezik, a száz fű nőni kezd, és amikor az ősz látogatja meg őket, a tízezer gyümölcs megérik. Miért ilyen a tavasz és az ősz? Mert az Ég Tao-ja így működik. Hallottam, hogy a tökéletes ember holttestszerű módon időzik kicsi, négyfalú szobájában, míg a közönséges emberek őrülten rohangálnak anélkül, hogy tudnák, merre tartanak. De Vej-lej jelentéktelen népe felelőtlenül áldozatot akar nekem felajánlani, a bölcs emberek közé helyezve. Engem akarnak mutogatni, mint egy eszményképet? Azért vagyok rosszkedvű, mert Lao Tan szavai jutnak eszembe.

(*Ahogyan már többször is írtam, a Csuang-ce könyvnek több szerzője volt, csak a Belső fejezeteket tulajdonítják Csuang Csou munkájának. A legújabb tanulmányok szerint a XVII-től XXVII-ig terjedő fejezeteket és a XXXII.-et tulajdonítják Csuang Ce követőinek, mert ezek mondanivalója áll a legközelebb a Belső fejezetek központi gondolataihoz.

 

¹Különbözőképpen fordítják ezt a fiktív helyet: „cikcakk”, „fogazott”, „félelmetes”.

 

²Ez az uralkodók és a bölcs tanítók helyes testhelyzete. Keng-szang mester elfogadja az utóbbit, de kelletlenül.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

(XIII. 1.) Az Ég útja1

 

1. 1. Az Ég útja (azaz Tao-ja) folyamatosan működik, de semmit nem halmoz fel, ezért a tízezer dolog tökéletességhez jut általa.2 A császárok útja folyamatosan működik, és sehol nem halmozza fel hatását, ezért az egész Ég alatti világ hozzájuk tér meg. A bölcsek útja folyamatosan működik, és sehol nem halmozza fel hatását, ezért a tengereken innen minden aláveti magát nekik. Aki az Eget érti,³ és aki járatos a bölcsek tanításában, és aki követi a császárok, királyok erényét mindenütt a világegyetem hat irányában és négy sarkában, az önmagából fakadón, természetes módon cselekszik és öntudatlanul nyugodt.

A bölcs nem azért nyugodt, mert úgy gondolja, hogy az jó, hanem azért nyugodt, mert a tízezer dolog nem tudja felkavarni az szív-elméjét. A nyugodt víz a [föléje hajoló ember] szakállát és a szemöldökét tisztán visszatükrözi. Olyan tökéletes a szintje, hogy a nagy kézműves mérésre használja. És ha a nyugodt víz ilyen tisztasággal bír, akkor milyen lehet a tiszta szellem! A bölcs nyugodt szív-elméje az Ég és a Föld tükre, a tízezer dolog visszatükröződése.

Üresség, nyugalom, derű, csend, nem-cselekvés – ez az Ég és Föld tökéletes szintje, a Tao és erényének (de) lényege. Ezért a császárok, a királyok és a bölcsek megpihennek bennük. Megpihenve üresek lesznek, üresen megtelnek; ez pedig maga a teljesség. Üresen nyugalomba kerülnek; nyugalomban mozgásba lendülnek, mozgásba lendülve sikert érnek el. Nyugalomban megpihennek a nem-cselekvésben; megpihenve a nem-cselekvésben megbízásokat adnak a hivatali ügyek intézésére. A nem-cselekvésben megpihenve elégedettek lesznek. Aki elégedett, azt elkerüli a gond és a baj, így életének évei megsokasodnak.

Üresség, nyugalom, derű, csend, nem-cselekvés a tízezer dolog gyökere. Ha valaki ezt megérti, olyan dél felé néző uralkodó válik belőle, mint Jao volt. Ha valaki ezt megérti, olyan észak felé néző miniszter válik belőle, mint Sun volt.⁴ Ilyen az uralkodók, a királyok, vagyis az Ég fiának erénye. Ilyen a rejtett bölcsek és a koronázatlan királyok Tao-ja. Akik ezzel a megértéssel elvonulnak, és gondtalanul vándorolnak, azok elnyerik a folyók, tavak, hegyek és erdők remetéinek csodálatát. Akik ezzel a megértéssel visszatérnek a világi életbe, azok hírnevet és érdemet szereznek, és minden az Ég alatt eggyé válik.

[Az ilyen emberek] nyugalomban bölcsekké válnak, cselekvésben királyokká. Aki megpihen a nem-cselekvésben, azt tisztelik, és aki olyan sima és egyszerű, mint a megmunkálatlan fa, azzal senki az Ég alatt nem fog vetélkedni a kiválóságért. Az Ég és Föld erényének tiszta megértését úgy nevezik, hogy a "nagy gyökér" és a "hatalmas ős”. Aki összhangba kerül az Éggel, és egyezségre jut mindennel az Ég alatt, az összhangba kerül az emberekkel. Ezt az emberekkel való összhangot „emberi örömnek” nevezik, az Éggel való összhangot „égi örömnek” nevezik.

(¹Victor H. Mair meglátása szerint e fejezet szerzője nem csupán összegyúrja a taoista és konfucianista gondolatokat, hanem egyenesen alárendeli a taoista metafizikát a konfucionista elveknek. A hagyományos hierarchia, a társadalmi szabályok és a törvények melletti ilyen jellegű érvelés teljesen távol áll a Csuang Csou-nak tulajdonított Belső fejezetektől és a Vegyes fejezetek jó néhány részétől.

 

²"Az Ég útja" a dolgok természetes folyamata.

 

³Vagyis a dolgok természetes folyamatával tisztában van.

 

⁴Sun miniszterként szolgált Jao uralkodása idején. Mivel közvetlen leszármazottja helyett Jao Sun-t tette meg utódjául, ezért Sun az ideális miniszter jelképévé vált.)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

            Wandering on the Way (angol nyelven)