6. Az imádkozó1 négyszögletesre vágott fekete köpenyében a disznóólhoz lépett, és így szólt a disznókhoz:
-- Miért féltek a haláltól?
Három hónap alatt felhizlallak benneteket. Aztán tíz napon át önmegtartóztatást
gyakorlok, három napon keresztül böjtölök. Majd szétterítem a fehér nádszőnyeget
a padlón, és felfektetem lapockátokat és combotokat a faragott áldozati
állványra – ez rendben van, ugye?
A disznók helyében így
válaszolt volna saját magának:
-- Jobb lenne, ha pelyvát és
korpát adnál nekünk, és itt tartanál bennünket az akolban.
Ami őt magát illeti, szeretne
továbbra is magasrangú hivatalnokként élni, és szeretné, ha halála után díszes
halottaskocsin, tollas koszorúk között vinnék a sírhoz. Ezzel ő nagyon is
elégedett lenne. Ugyanezt kínálja a disznóknak, de azok nem kérnének belőle. Így
hát van-e különbség közötte és a disznók között?2
(1Ő vezette az
ősöknek szóló áldozati szertartást.)
2Az ő magasrangban leélt élete és díszes temetése teljes mértékben ugyanaz, mint a disznók felhízlalása és szertartásos feláldozása; gyakorlatilag mindkettő értéktelen, felesleges külsőség.)
Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
