1.
-- Az ég állandóan forog?
A föld végig nyugalomban van? A nap és a hold versengenek egymással,
hogy melyikük világítson az égen? Ki felügyeli és irányítja mindezt? Ki rendezte
el így? Ki az, aki háttérben maradva működteti mindent? Vajon létezik
valamiféle rejtett tényező, ami folyamatos mozgásra készteti a dolgokat, akár
akarják, akár nem? Vagy a dolgok maguktól mozdulnak és meg sem tudnak állni?
A felhőkből jön az eső vagy az esőből keletkeznek a felhők?
Ki gyűjti össze a felhőket és hullajtja az esőt ily bőkezűen? Ki az, aki
háttérbe maradva létrehozza ezt az érzéki örömöt**?
A szél északon keletkezik és felettünk kavarogva először
nyugat felé fúj, aztán kelet felé. Kinek a lélegzete ez? Ki az, aki háttérbe
húzódva fújtat így?
Megkérdezhetem, hogy mi okozza ezt az egészet?
Hszien Sao, a sámán magához intett és így szólt:
-- Gyere, elmondom neked. Az égnek hat iránya van és öt eleme***.
Ha a császárok és királyok ezekkel összhangban tevékenykednek, akkor jó lesz a
kormányzásuk; ha ezekkel ellentétesen tevékenykednek, akkor annak szörnyű
következményei lesznek. A kilenc Luo útmutatása alapján szemlélve a dolgokat,
uralkodásuk tökéletessé válik és erényük megvalósul****. Felügyelik és
megvilágítják alant a földet, és az egész Ég alatti világ támogatja őket. Ezért
hívják őket „legfőbb uralkodóknak”.
(*Ez a fejezet olyan különleges, talányos kérdéseket felsoroló résszel indul, mint amilyenekre az ősi indo-európai jósok és mágusok keresték a válaszokat.
Később átmenetileg újra olvashatunk a többi „égi” fejezet központi témaköréről, amelyekben az emberség és a szülő-gyermek kapcsolat érdemeit taglalja az ismeretlen szerző. A fejezet hátralévő része a Sárga császár természetfölötti szertartási zenéjének leírását tartalmazza és jó néhány olyan érdekes társalgást, amely Konfuciusz és Lao Ce között zajlik.
**Burt Watson kommentárja szerint a „felhők és eső”
kifejezés a régi időkben a közösülésre utalt, és feltehetően emiatt alkalmazza
ennek a résznek az írója azt a furcsa szófordulatot, mint „érzéki öröm”.
***A kínai filozófia öt eleme: fa, tűz, föld, fém és víz.
****Feltehetően az Öt klasszikus egyikének, az Írások
könyvé-nek (Sucsing/Sujing vagy Sangsu) „Nagy síkság”
fejezetére utal ez a mondat, ami kilenc részből áll. Úgy tartják, hogy egy
teknős hátára írták, ami a Luo-folyóból mászott elő.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
