(XVI. 2.) Velük született természet javítása

 

2. A régiek káoszban és egyszerűségben, a világgal egyetemben éltek békés nyugalomban. Abban az időben a jin és jang összhangban állt egymással; a kísértetek és szellemek nem okoztak galibát; a négy évszak a szokásos rend szerint váltakozott; a tízezer dolog sértetlenül élt, és az élőlények nem szenvedtek korai halált. Az emberek rendelkeztek tudással, de nem használták. Ezt hívták tökéletes egységnek. Abban az időben nem történt cselekvés, csak az állandó magától olyanság uralkodott.¹

Ám eljött az az idő, amikor az erény (de) romlani, pusztulni kezdett. Ekkor lépett színre Szuj-zsen és Fu-hszi, hogy irányítsa az Ég alatti világot. Ennek eredményeként, bár még megvolt az egyetértés, az egység elveszett. Az erény romlása, pusztulása folytatódott, ekkor Sennong és a Sárga császár lépett színre, hogy irányítsa az Égalattit. Ennek eredményeként kialakult a biztonság és a nyugalom, de megszűnt az egyetértés. Az erény tovább romlott és pusztult, és ekkor Jao és Sun lépett színre, hogy irányítsa az Égalattit.² Rendeletekkel és tervekkel kormányoztak, ezzel beszennyezték a tisztaságot, és összetörték az egyszerűséget. Eltávolodtak a Tao-tól a „jó” kedvéért; tetteikkel veszélybe sodorták az erényt. Ezután elhagyták a velük született természetüket, és engedték, hogy szív-elméjük saját útját járja. Egyik szív-elme a másik szív-elméhez társította tudását, mégsem tudott nyugalmat hozni az Égalatti számára. Ezután ehhez a tudáshoz hozzáadták a kultúrát és műveltséget. A kultúra elfojtotta a természetest; a műveltség pedig megfojtotta a szív-elmét. Ezután az emberek megzavarodtak és eltévelyegtek. Már nem volt lehetőségük visszatérni a valódi velük született természetükhöz, sem az eredeti állapotukhoz.

 

(¹Ahogyan az V.fejezet 5. részének lábjegyzetében írtam, a "magától olyanság" (ziran/ce-zsan) a Tao működésének egyik legalapvetőbb tulajdonsága. Általában "spontaneitás"-nak szokták fordítani, ám ez nem váratlanságot, kiszámíthatatlanságot vagy véletlenszerűséget jelent, hanem a Tao magából fakadó és magától történő működését. 

 

²Különféle mitológiai alakok, Szuj-zsen ismertette meg az emberekkel a tüzet, és tanította meg őket a használatára. Fu-hszi, legendás isten-király, és Sennong a földművelés isten-királya.)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

             Lélekenciklopédia IV. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 2019

(VII. 1.) Uralkodók és királyok részére

 

1. Nie Csüe négy kérdést tett fel Vang Ji-nek, amikre ez utóbbi nem tudott válaszolni*. Ekkor Nie Csüe felugrott, és nagy örömmel futott Pu-ji-cé-hez, hogy elmesélje neki. Pu-ji-ce ezt kérdezte tőle:

-- És most már tudod [a válaszokat]**? Ju-jü törzsből való uralkodó nem lehet egyenlő a Taj törzsből származó uralkodóval***. A Ju-jü törzsből való uralkodó nagyra becsülte az emberséget (ren/zsen) annak érdekében, hogy uralkodjon az emberek fölött. És sikerült is uralkodnia az emberek fölött, de sosem jutott el abba a világba, ami nem-emberi. A Taj törzsből származó uralkodó nyugodtan és békésen aludt, és könnyedséggel telten ébredt. Egyik pillanatban lóként tekintett magára, a másik pillanatban ökörként. Tudása valódi és kételyektől mentes volt, az erénye (de) pedig igaz, de sosem lépett be abba világba, ami nem-emberi****.

 

(*A II. fejezet 8. részében olvashattunk e kérdések közül hármat. A negyedik kérdést azonban nem ismerjük.

 

** A kommentátorok szerint Nie Csüe öröme abból fakadt, hogy végre felismerte, nincs válasz a kérdésekre.

 

***A „Ju-Jü törzsből való uralkodó” a bölcs Sun, a konfuciánus filozófusok eszménye. Az a bizonyos „Taj törzsből származó uralkodó” minden bizonnyal a legendás mitológiai Fu-hszi isten-király, aki a hagyomány szerint i.e. 2800 – i.e. 2737 között uralkodott, és akit a VI. fejezetben két helyen is megemlít a Csuang-ce.

 

****Sun nem tudott felülemelkedni a "nem-emberi" és "emberi" közötti megkülönböztetésen, ezért nem érte el azt, ami "nem-emberi". Vele ellentétben Taj képes volt túlhaladni az összes megkülönböztetésen, számára nem léteztek kategóriák.)

 

 

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             Zhuangzi: The Inner Chapters (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

             Fung Yu-lan: Chuang Tzu (angol nyelven)