(XIX. 7.) Az élet teljes megértése

7. Huan herceg a mocsárban vadászott kocsihajtójával, Kuan Csung-gal, amikor megpillantott egy kísértetet. A herceg megragadta Kuan Csung kezét és ijedten kérdezte tőle:

-- Csung atyám, te láttál valamit*?

-- Szolgád semmit nem látott – felelte Kuan Csung.

Miután a herceg hazatért, megbetegedett, beszéde összefüggéstelenné vált és napokig ki sem mozdult palotájából.

Egy tudós úr Csi-ből, akinek a neve Huang-ce Kao-ao volt, így szólt a herceghez:

-- Kegyelmességed, saját magadat betegíted meg! Hogyan is árthatna neked egy kísértet? Ha a bennünk lévő eredeti életpára egy erős felindultság miatt szétszóródik és nem egyesül újra, az legyengít. Ha [az életpára] felemelkedik és nem ereszkedik vissza, az ingerlékenységet okoz. Ha leereszkedik és nem emelkedik fel újra, az feledékenységet okoz. És ha nem emelkedik fel és nem is ereszkedik le, hanem összegyűlik a test közepén, a szív környékén, akkor az megbetegíti az embert.

-- Igen, de léteznek-e kísértetek? – kérdezte Huan herceg

-- Léteznek. A Li a szívben** van, a Csie a tűzhely körül, a Lej-ting pedig a kapun belüli porkupacban. Északkeleten, az alacsony fekvő helyeken Pej-a és Va-lung ugrándozik és északnyugat alacsonyan fekvő helyein a Ji-jang lakozik. A vizekben a Vang-hsziang, a dombok között a Hszin lelhető fel. A hegyekben pedig a Kuj**, a vadonban a Fang-huang és a mocsarakban a Vej-to.

-- Megkérdezhetem, hogyan néz ki a Vej-to? – érdeklődött a herceg.

-- A Vej-to akkora, mint egy kerékagy, a hossza pedig mint egy kordé nyele. Lila köpenyt, élénkvörös kalapot visel, és förtelmes, mint az ilyen lények általában. Nem szereti a szekér dörgő hangját. Amikor ilyesmit hall, fejét kezébe fogja és felegyenesedik. Aki megpillantja őt, abból hercegek fölött álló uralkodó lesz.

Huan hercegből kitört a nevetés:

-- Pontosan ezt láttam! – mondta. Aztán elegyengette köpenyét és kalapját, leültette maga mellé Huang-cét. Betegsége még a nap vége előtt tovatűnt anélkül, hogy a herceg észrevette volna.

 

 

(*Huan herceg i.e. 685-től 643-ig között uralkodott Csi államban. Belőle lett az első ba – hegemón -, akit több állam uralkodója választott meg vezetőjének. Legfőbb tanácsadója, minisztere Kuan Csung (Guan Zhong) volt, ő i.e. 645-ben halt meg. A hagyomány szerint a mély tisztelet különleges jeleként szólítja őt a herceg „Csung atyámnak”.

 

**A kínai népi vallásosságban ősidők óta jelen volt a szellemekben, kísértetekben való hit. A legelső kísértet, a Li tartózkodási helyét az általam forrásul használt fordítók nem egyformán értelmezik. Itt Burt Watson és Martin Palmer értelmezését használtam. A Kuj a XVII. fejezet 8. részében is feltűnik, mint egylábú lény.

 

 

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

(XIX. 6.) Az élet teljes megértése

6. Az imádkozó* négyszögletesre vágott fekete köpenyében a disznóólhoz lépett és így szólt a disznókhoz:

-- Miért féltek a haláltól? Három hónap alatt felhizlallak benneteket. Aztán tíz napon át önmegtartóztatást gyakorlok, három napon keresztül böjtölök. Majd szétterítem a fehér nádszőnyeget és felfektetem mellsőtöket és hátsótokat a faragott áldozati állványra – ezzel minden rendben van, igaz?

Ám a disznók érdekeit nézve ezt mondta volna nekik:

-- Jobb volna, ha pelyvát és korpát adnék nektek, és ha itt tartanálak benneteket az akolban.

Ami őt illeti, szeretné továbbra is magasrangú hivatalnokként leélni életét, és szeretné, ha halála után díszes halottaskocsin, tollas koszorúkkal között vinnék a sírhoz. Ezzel ő nagyon is elégedett lenne, de a disznók szemszögéből nézve mindezeket elutasítaná. Miért gondolkodik ennyire máshogy a disznókkal kapcsolatban?

 

 

(*Ő vezette az ősöknek szóló áldozati szertartást.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XIX. 5.) Az élet teljes megértése

5. Tien Kaj-cse Csou állam hercegével, Vej-jel beszélgetett*, aki ezt mondta neki:

-- Hallom, hogy mestered, Csu Hszien tanulmányozza az életet. Te a társaságához tartozol, mit hallottál tőle ezzel kapcsolatban?

Tien Kaj-cse így válaszolt:

-- Mit kellett volna hallanom a mestertől? Hiszen én csak a kertjét seprem és őrzöm kapuját.

-- Ne szerénykedj, Tien mester! Szeretnék erről többet hallani.

-- Hallottam a mester egy mondását – felelte Tien Kaj-cse -: „Aki jól táplálja az életet, az olyan, mint a pásztor. Figyeli a lemaradó bárányokat és visszatereli a többihez.”

-- Ez mit jelent? – kérdezte Vej herceg.

-- Lu államban élt San Pao – kezdte válaszát Tien Kaj-cse – A hegyek között lakott, csak vizet ivott és más emberektől eltérően ő nem törekedett haszonszerzésre. És bár hetvenéves volt, még mindig egy kisgyerek tulajdonságaival bírt. Szerencsétlenségére egy napon találkozott egy éhes tigrissel, aki megölte és felfalta őt. Aztán ott volt Csang Ji. Nem létezett olyan gazdag és befolyásos család, akiket ne iparkodott volna felkeresni fényűző házaikban [, hogy tiszteletét tegye náluk]. Amikor negyvenéves lett, lázas beteg lett és meghalt. San Pao táplálta bensőjét és egy tigris megette a külsőjét. Csang Ji táplálta a külsőjét és a betegség megtámadta a bensőjét. Mindketten elmulasztották visszaterelni a lemaradóikat.

Konfuciusz mondta: „Ne vonulj vissza magadat elrejtve, ne lépj elő magadat csillogtatva; állj középen szilárdan! Aki ezt a három szabályt követi, annak tökéletes lesz a hírneve. Mindenki tart az utazás veszélyeitől, így amikor meghallják, hogy tízből egy utazót megöltek, apák és fiúk, idős és fiatal testvérek figyelmeztetik egymást, hogy legyenek óvatosak és csak fegyveres kísérettel induljanak útnak. Ez bölcs dolog, ugye? Ám létezik olyan veszély is, aminek alvómatracukon vannak kitéve az emberek vagy mialatt esznek és isznak. De ők nem értik a figyelmeztetést, ami pedig nagy hiba**!

 

(*A szereplőkről nincs bővebb információ, nem tudni, hogy pontosan kik ők.

 

**Ezek a tevékenységek a test táplálásának tűnnek, de valójában károsítják az életet.)

 

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

              Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

 

(XIX. 4.) Az élet teljes megértése

4. Jen Jüan így szólt Konfuciuszhoz*:

-- Amikor egyszer a Csang San-öblön keltem át, hajónkat a révész szinte természetfölötti ügyességgel kormányozta. Megkérdeztem tőle: „Megtanulható-e ez a bámulatos kormányzás?” Az válaszolta: „Természetesen. Egy jó úszó hamar képes elsajátítani. De ha valaki tud a víz alatt úszni, még akkor is el tud kormányozni egy hajót, ha sosem látott előtte olyat.” Megkérdeztem tőle, hogy mit ért ezalatt, de nem válaszolt rá. Megkérdezhetlek téged, hogy mit jelent ez?

-- „Egy jó úszó hamar képes elsajátítani", mert ő elfelejtkezik a vízről – kezdte válaszát Konfuciusz – „Ha valaki tud a víz alatt úszni, még akkor is el tud kormányozni egy hajót, ha sosem látott előtte olyat”, mert ő akként tekint a vízre, mintha szárazföld lenne. És ha egy hajó felborul, az neki olyan, mintha egy kordé dőlne fel. A tízezer dolog akár egyszerre felborulhat és feldőlhet közvetlen az orra előtt anélkül, hogy hatnának szív-elméjére. Bármerre is megy, nyugalomban van.

Aki egy cserépdarab megnyeréséért vesz részt egy íjászversenyen, minden ügyességét latba vetve lő. Ha egy díszes övcsatért versenyez, akkor idegesen céloz. És amikor valódi arany a tét, teljesen összezavarodik. Az íjász képessége mindhárom esetben ugyanaz, de mivel egyik tét többet jelent számára, mint a másik, hagyja, hogy a külsőségek elvonják figyelmét. Aki túl sok figyelmet szentel a külsőségeknek, ügyetlenné válik belül.

 

 

(*Ez a rész apró változtatással szintén megtalálható a Lie-ce II. fejezet 8. részében.)

 

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XIX. 3.) Az élet teljes megértése

3. Konfuciusz éppen Csu államba tartott, amikor egy erdő mellett haladt el*. Ott egy púpos embert pillantott meg, aki kabócákat fogott egy hosszú ragacsos bottal. Olyan könnyedén tette ezt, mintha kézzel kapta volna el őket. Konfuciusz rácsodálkozott:

-- Milyen ügyes vagy! Van ennek valami különleges módja?

-- Igen, van – felelte a púpos – Az első öt vagy hat hónapban két labdával gyakoroltam az egyensúlyozást. Amikor már nem estek le a bot végéről, tudtam, hogy alig lesz néhány kabóca, amit nem tudok megfogni. Aztán három labdával egyensúlyoztam, és amikor már nem estek le, tudtam, hogy minden tíz kabócából kilencet képes leszek megfogni. Aztán öt labdával egyensúlyoztam, és amikor már nem estek le, tudtam, hogy olyan könnyen gyűjtöm majd be őket, mintha kézzel kapkodnám össze. Úgy tartom a testem, mintha egy merev fatörzs lenne és úgy nyújtom ki karjaimat, mintha száraz ágak volnának. Nem számít, milyen hatalmas az Ég és Föld vagy milyen sok a tízezer dolog, én nem figyelek másra, csak a kabóca szárnyaira. Nem fordulok semerre, nem hajlok el egyik oldalra sem, és nem figyelek a tízezer dologra, csak a kabóca szárnyaira. Miért is ne sikerülne elkapni őket?

Konfuciusz tanítványai felé fordult és így szólt:

-- Akarata osztatlan, szelleme összpontosított. Ez a púpos nemes ember tanítása.

 

 

(*Ugyanez a történet a Lie-ce II. fejezetének 10. részében is olvasható.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

(XIX. 2.) Az élet teljes megértése

2. Lie Ce így szólt Jin kapuőrhöz*:

-- A tökéletes ember képes víz alá merülni anélkül, hogy megfulladna, tűzbe lépni anélkül, hogy megégne és a tízezer dolog fölé emelkedni anélkül, hogy félelem töltené el. Megkérdezhetem, hogy hogyan képes erre?

-- Úgy, hogy védelmezi a tiszta életpáráját** – kezdte válaszát Jin kapuőr – Ennek semmi köze a bölcsességhez, képzettséghez, eltökéltséghez vagy bátorsághoz. Ülj le mellém és elmagyarázom neked! Aminek van formája, alakja, hangja vagy színe, az mind-mind dolognak számít. Így hát miért is volna különbség az egyik vagy másik dolog között? Vagy lehet-e bármelyiknek is elsőbbsége a többivel szemben? Egyik sem több a másiknál, mindegyik csak forma és szín. Ám minden, ami az alaknélküliségből kezdődik, az a nem-átalakulásban végződik. És ha valaki a legmagasabb fokon megvalósítja ezt, annak tud-e bármi is az útjába állni? A számára kijelölt helyen időzik anélkül, hogy kilépne belőle, elrejtőzik a vég nélküli határokon belül, ott kóborol, ahol a tízezer dolog kezdődik és végződik. Egyesíti természetét, táplálja életpáráját, megszilárdítja erényét (de) és ezáltal feloldódik abban, ami létrehozza az összes dolgot. Az ilyen ember védelmezi az Éggel való egységét, és mivel szelleme hibátlan, így abba semmi sem tud behatolni és felkavarni.

Amikor egy ittas ember leesik egy kordéról, akkor sem hal meg, ha a kordé nagyon gyorsan megy. Bár csontjai és ízületei ugyanolyanok, mint bárki másé, mégsem sérül meg annyira. Azért, mert a szelleme egész. Nem tudott arról, hogy felült egy kordéra és arról sem, hogy leesett róla. Élet és halál vagy rémület és rettegés nem hatolnak be mellkasába, emiatt képes aggodalom nélkül belefutni veszélyes helyzetekbe is. Ha ő ennyire meg tudja tartani egységét a bor segítségével, mennyivel inkább meg tudja az tartani, aki az Égtől kapja egységét! A bölcs elrejti magát az égiben, ezért nem árthat neki semmi.

Egy bosszúra szomjazó ember nem töri össze ellenfele kardját, de még egy forrófejű ember sem egy tetőcserépen tölti ki haragját, hiába pottyant őrá. Ha felismerjük, hogy minden Égalatti dolog egyenlő és ugyanaz, akkor ezzel lehetővé válik, hogy megszabaduljunk az erőszak és harc zűrzavarától, a szigorú büntetéstől és a kivégzéstől – és ez volna maga a Tao.
Ne azt fejlesszük ki, ami az ember eredendő természete, hanem azt, ami az Ég természete. Az égi kifejlesztése életet adó, az emberi kifejlesztése életet károsító. Ha nem tesszük félre az égit és nem hagyjuk figyelmen kívül az emberit, akkor közelebb kerülünk az Igaz megvalósításához***

 

 

(*Az utolsó bekezdést kivéve ez a rész megtalálható a Lie-ce című könyv II. fejezetének 4. részében.

 

**Ahogyan Victor H. Mair fogalmaz, ebben a fejezetben az életpára (csi) "védelmezése" és "táplálása” hasonlóan fontos szerepet tölt be a test és a szellem/elme egészben tartásában, lecsillapításában, mint a hindu eredetű jógában a pránájáma (prána irányítása, kiterjesztése).

 

***Ez az utolsó bekezdés feltehetően utólagos betoldás, így Victor H. Mair nem is fordítja le.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

(XIX. 1.) Az élet teljes megértése

1. Aki megérti az élet valódi jellegét, az nem hajtja magát olyanért, amit az életben nem megtenni. Aki megérti a végzet valódi jellegét, az nem kapálózik, hogy megváltoztassa azt a tudás által. A testünk táplálásának alapvető előfeltétele, hogy anyagi dolgokhoz jussunk. Ám megesik az is, hogy a szükségestől több dolog áll rendelkezésre, a test mégis táplálék nélkül marad. Az életünk alapvető feltétele, hogy ne válasszuk el magunkat a testünktől. Ám megesett az is, hogy valaki nem választotta le magát a testétől, az élete mégis odalett. Amikor érkezik, az életet nem lehet visszautasítani és amikor távozik, nem lehet visszatartani.

Az egész világon azt gondolják az emberek, hogy életük megtartásához elég, ha táplálják testüket. Milyen szomorú is ez! Viszont, ha a táplálás nem elég ahhoz, hogy megtartsuk életünket, akkor mit lehetne tenni e világon, ami elég volna? Bár lehet, hogy nem elég, mégis vannak olyan dolgok, amiket meg kell tenni, nem pedig elkerülni azokat.

Aki nem akar törődni testével, annak az a legjobb, ha elhagyja a világot. Azáltal, hogy elhagyja a világot, megszűnik a kötődése. Azáltal, hogy megszűnik a kötődése, erényessé és békéssé válik. Azáltal, hogy erényes és békés, újra tud születni, mint némelyek. Azáltal, hogy újra megszületik, közel kerül [a Tao-hoz].

De miért elég, ha az ember elhagyja a világi ügyeket, és miért elég, ha elfelejtkezik az életről? Ha elhagyja a világi ügyeket, a teste nem merül ki. Ha elfelejtkezik az életről, az életereje nem csökken. Amikor a teste teljes és életereje újra egész, eggyé válhat az Éggel. Ég és Föld a tízezer dolog apja és anyja. Amikor egyesülnek, kialakul a testi forma, amikor szétválnak, újra kezdődik minden. Amikor a test és életerő nem szenved csorbát, azt úgy hívják, hogy alkalmazkodás. Életerőben megerősödve az ember visszatér, hogy az Ég segítőjévé váljon.

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wandering on the Way (angol nyelven)