(XXI. 11.) Tien Ce-fang

 

11. Csu királya Fan állam urával üldögélt*. Kis idő elteltével Csu királyának szolgái háromszor jelentették be, hogy Fan államot elpusztították. Fan állam ura így szólt:

-- Fan elpusztítása nem elég ahhoz, hogy elpusztítsa azt, amit meg akarok tartani**. És ha Fan elpusztítása nem elég ahhoz, hogy elpusztítsa azt, amit meg akarok tartani, akkor Csu állam létezése nem elég ahhoz, hogy megtartsa azt, amit meg akar tartani. Akkor ilyen módon nézve, Fan állam elpusztítása még meg sem kezdődött, és Csu állam létezése még meg sem kezdődött.

 

(*Fan hercegséget a hatalmas és erős Csu állam kebelezte be már a Nyugati Csou-korszak idején.

**Ez a 11. rész a wang és a cun szavak értelmezésének taoista megközelítéséről szól. A wang jelentheti azt, hogy „felejt”, de ugyanúgy jelenti azt is, hogy „elpusztít, megromlik, eltűnik, nem létezik”. A cun jelentése „létezik, jelen van, él, túlél, megmarad”. Mindkét szót használják a taoista meditáció különböző formáiban is. A zuowang, az „ülve feledés”, mint meditációs technika már a korai taoistáknál megjelenik. Erről a legelső írott utalás elsőként a Csuang-cé-ben taláható, a II. fejezet1. részében. A cun-t használják még a „létezést okoz, jelenlétet hoz létre” értelemben is egy másik fajta, elsősorban vizuális meditációs technikában.)

 

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

             Taoist meditation (angol nyelven)

(XXI. 10.) Tien Ce-fang

10. Csien Vu ezekkel a szavakkal fordult Szun-su Ao-hoz*:

-- Uram, háromszor lett belőled főminiszter, mégsem örültél neki. Háromszor bocsátottak el az állásodból, mégsem szomorkodsz miatta. Nem hittem el, hogy tényleg így éreznél, de most itt állok előtted, és látom, hogy milyen egyenletes és nyugodt a légzésed. Képes lennél arra, hogy különb módon hass a szív-elmédre [, mint mások]?

-- Hogyan lennék különb, mint bárki más? – válaszolta Szun-su Ao – Amikor az állásra kineveztek, tudtam, hogy nem utasíthatom vissza. Amikor elvették tőlem, tudtam, hogy nem akadályozhatom meg. Úgy véltem, egy ilyen állás elnyerése vagy elvesztése nem változtatott rajtam, ezért nincs okom arra, hogy szomorkodjak miatta - ez minden. Hogyan lennék hát különb, mint bárki más? Ezenkívül azt sem tudom, vajon a dicsőség a miniszteri állást vagy engem illet? Ha a miniszteri állást illeti, akkor nekem mi dolgom van vele? Ha pedig engem illet, akkor mi dolga van vele a miniszteri állásnak? Most tétlen kószálásra készülök, és hogy bármelyik irányba bámészkodhassak. Így hát van-e időm azon aggodalmaskodni, hogy az emberek megbecsülnek éppen vagy megvetnek?

Konfuciusz, miután meghallotta az esetet, ezt mondta:

-- A régi idők igaz emberével még a bölcs sem tudott vitatkozni**. Őt a legszebbek sem tudták elcsábítani, a legerőszakosabb rabló sem tudta megtámadni. Még Fu-hszi vagy a Sárga császár sem kényszeríthette őt barátságra. Élet és halál két hatalmas dolog, ám mégsem tudtak rá hatni. Akkor hogyan tudott volna a rang és fizetség? Az ilyen ember szelleme akadálytalanul felrepülhetett a Taj-hegy fölé, és alámerülhetett a legmélyebb forrásba anélkül, hogy vizes lenne. A legalacsonyabb, legjelentéktelenebb állást is képes volt aggodalom nélkül betölteni. Az Ég és Föld teljességével bírt, és minél többet adott másoknak, annál több maradt neki.

 

(*Szun-shu Ao ((kb. i.e. 630- kb. 593)) vízügyi mérnök és politikus volt. A Keleti Csou-korszak idején Csu-állam főminisztereként szolgált Csuang király udvarában.

**Ezt a mondatot az általam forrásként használt mind a négy fordító másképpen fordítja.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

            Sunshu Ao (angol nyelven)