9. Jang Ce, Szung felé tartó útján egy fogadóban töltötte az éjszakát*. A fogadósnak két ágyasa volt, az egyik szép, a másik csúnya. A csúnyát tisztelték, a széppel lekezelően bántak. Amikor Jang Ce megkérdezte ennek okát, az egyik fogadós fiú ezt válaszolta neki:
-- A szép olyan szépnek képzeli magát, hogy már nem is veszünk
tudomást szépségéről. A csúnya olyan csúnyának képzeli magát, hogy már nem is
veszünk tudomást csúnyaságáról.
Jang Ce tanítványaihoz fordult:
-- Emlékezzetek erre, tanítványaim! Ha erényesen viselkedve
nem képzelitek magatokat erényesnek, akkor akármerre mentek, mindenhol
kedvelni fognak benneteket.
(*Ugyanez a történet a Lie-ce II. fejezetének 16.
részében is megtalálható. Ott a mester Jang Csu néven tér be a fogadóba
tanítványaival. Jang Csu/Jang Ce neve a Csuang-ce több fejezetében is
felbukkan, például a VII. fejezet 4. részében. Jang Csu az i.e. 4-5. századi Kínában élt és a hagyomány hedonista
filozófusként tartja számon, ugyanakkor gondolatait jobban megértve inkább
tűnik a naturalizmus képviselőjének. Meng Ce ((Menciusz, i.e. 372-289)) hevesen támadta őt írásaiban.)
Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
