2. A bölcs ezért megpihen, ettől kiegyensúlyozott és könnyed lesz; ebből a kiegyensúlyozottságból és könnyedségből származik nyugalma és elfogulatlansága. Ezáltal az aggodalmak és bajok nem támadják meg, ártó hatások nem érik őt. Így erénye (de) ép, szelleme sértetlen marad.
Éppen ezért mondják: „A bölcs élete az Ég cselekvése, halála a dolgok átalakulása. Nyugalmában olyan az erénye (de), mint a jin, mozgásában úgy áramlik, mint a jang. Nem foglalkozik sem a jó szerencsével, sem a balszerencsével. Csak külső késztetésre mozdul; csak akkor cselekszik, ha erre kérik; csak akkor áll fel, ha muszáj. Eldobja a tudást, nem érdeklik az okok, kizárólag az Ég elveit követi. Így nem hoz rá bajt az Ég, nem terhelik gondok, nem hibáztatják az emberek, nem vádolják őt a halál szellemei. Élete lebegés, halála pihenés. Nincsenek aggodalmas gondolatai, nem tervez előre. Fényessége nem kápráztató, megbízható, de nem számító. Álomtalan az alvása, aggodalmak nélküli az ébredése. Szelleme természetes és tiszta, lelke nem fárad el. Üres, nyugodt és elfogulatlan, teljes összhangban áll az Ég erényével (de)”.
Ezért mondják még azt: „Szomorúság és öröm eltorzítják az erényt (de); boldogság és harag megrontják a Tao-t; a rokonszenv és ellenszenv az erény megromlása. Éppen ezért, amikor a szív-elme fájdalomtól és örömtől mentes, az az erény csúcsa (de). Amikor a szív-elme egységes és változatlan, az a nyugalom csúcsa. Amikor nem ellenkezik semmivel, az az üresség csúcsa. Amikor nem törődik a dolgokkal, az az elfogulatlanság csúcsa. Amikor nem lázad semmi ellen, az a tisztaság csúcsa.
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chung Tzu (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése