4. Konfuciusz meglátogatta Lao Tan-t, aki éppen frissen mosott, vállán szétterített haját szárítgatta. Olyan mozdulatlanul ült, mintha nem is ember lenne. Konfuciusz várakozott egy kis ideig, majd előre lépve ekként szólította meg:
-- Rosszul láttam volna vagy tényleg így néztél ki? Uram, az
előbb a tested olyan merevnek tűnt, mintha egy öreg, kiszáradt fa lenne. Mintha
mindent magad mögött hagyva, az emberiségről leválva, magányosan állnál.
-- Hagytam, hogy szív-elmém a dolgok kezdetében vándoroljon –
felelte neki Lao Tan.
-- Mit értesz ezalatt? – kérdezte Konfuciusz.
-- A szív-elme annyira korlátozott, hogy nem képes megérteni,
a nyelv annyira kötött, hogy nem képes elmondani. Ennek ellenére megpróbálom nagyvonalakban
elmagyarázni. A tökéletes jin kemény és hideg, a tökéletes jang
fényes és csillogó. A kemény és hideg az Égből jön; a fényes és csillogó a Földből
keletkezik*. Ez a kettő egymással keveredve összhangba kerül, ebből születik
meg minden, ami él. Könnyen lehet, hogy valami irányítja ezt az egészet, de ennek
a valaminek még senki nem látta az alakját vagy formáját. Elbomlás és
növekedés, teljesség és üresség, egyszer sötét, egyszer fényes; a nap
váltakozása, a hold fázisai – ez a folyamat zajlik nap nap után, de senki nem
látta azt, ami okozza. Az élet valamiből kivirágzik, a halál valamibe visszatér.
Kezdet és vég folyamatosan egymást éri, senki nem tudja, hogy hol fejeződik be
egyik vagy másik. Ha ez nem így van, akkor kitől ered ez az egész?
-- Megkérdezhetem, hogy mit jelent az, hogy hagyod a szív-elmédet
vándorolni? – érdeklődött Konfuciusz.
-- A tökéletes szépség és a tökéletes boldogság elérését
jelenti. Aki eléri a tökéletes szépséget és a tökéletes boldogságban vándorol,
az a tökéletes ember.
-- Elmondanád, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani? – kérdezte Konfuciusz.
-- A fűevő állatok nem aggodalmaskodnak, ha változik a legelő. A vízben élő állatok nem aggodalmaskodnak, ha változik a patak. Azért nem, mert a kis átalakulásokat el tudják fogadni a nagyobb állandóság elvesztése nélkül. Így öröm, harag, szomorúság és boldogság sosem telepszik meg bennük. Az Ég alatti világban a tízezer dolog az Egyben egyesül. Ha elérik az Egyet és azonossá válnak vele, akkor a négy végtagjuk és testük száz ízülete porrá és kosszá válik. Élet és halál, kezdet és vég olyanná válik, mint a nappal és az éjszaka váltakozása, ezért semmi sem zavarja őket össze. Az ilyen apróságok, mint nyereség vagy veszteség, jó vagy rossz szerencse pedig még annyira sem.
Akik úgy hagyják el hivatali rangjukat, mintha az egy sárdarab volna, tudják, hogy személyük értékesebb bármilyen rangnál. Az érték az emberben
lakozik és nem fog elveszni a rang megváltozásával. És mivel a tízezer
átalakulás vég nélkül folyik, melyik volna képes arra, hogy felkavarja a szív-elmét? Aki már gyakorolja a Tao-t, mindezt felfogja – felelte Lao Tan.
-- Mester, erényed (de) az Ég és Föld hasonmása,
mégis használod ezeket a tökéletes szavakat, hogy műveld
szív-elmédet**. Létezett olyan nemes ember a múltban, aki ezeket kimondta?
-- Ez nem így van! A víz folyása magától olyan, nem
szándékos cselekedet. Ugyanez a tökéletes ember kapcsolata az erényhez (de).
Nem műveli, mivel az erény (de) mindenre hatással van. {A tökéletes
ember} éppen úgy magától olyan, mint az Ég magassága, mint a Föld szilárdsága, mint
a nap és hold fényessége. Miért kellene fejleszteni? – kérdezett vissza Lao
Tan.
Konfuciusz hazatérvén, elmesélte a fenti beszélgetést Jen
Huj-nak. Majd így fejezte be:
-- Tudásom a Tao-ról olyan volt, mint egy muslicának az
ecetes üvegben. Ha a mester nem beszélt volna róla, sosem értettem
volna meg, hogy milyen tökéletes az Ég és a Föld!
(*Hagyományosan a jang képviseli az Eget, a jin
pedig a Földet. Nem tudjuk, hogy a kettő szerepének felcserélése itt szándékos
volt vagy véletlen szöveghiba. Az általam forrásként használt fordítók nagyobb
része követi ezt a felcserélést, azonban Victor H. Mair és Arthur Waley, angol
sinológus a szokásos sorrendre javítja a szöveget.
**Ahogy már az I. fejezet 5. részének lábjegyzetében írtam,
az erény (de) itt nem a szokásos értelemben vett etikus viselkedést
jelenti, hanem a Tao minden dologban való megnyilvánulását.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése