(XI. 3.) Megőrzés és elfogadás


3. Cuj Csü így fordult Lao Tan-hoz:

-- Ha senki nem kormányozza az Ég alatti világot, akkor hogyan lehet az emberek szív-elméjét (xin/hszin) jobbá tenni?

-- Óvatosnak kell lenned, hogy ne kavard fel az emberek szív-elméjét – válaszolta Lao Tan – Ha korlátozod, azzal elnyomod; ha bátorítod, azzal felizgatod. Ez a hullámzó állapot börtönbe zárja az emberek szív-elméjét és halált hoz rá. A szív-elme egyszer olyan puha, hogy bármi meghajlítja, ami kemény és erős, másszor olyan éles, hogy faragni vagy vágni is képes. Egyszer olyan forró, mint a perzselő tűz, másszor olyan hideg, mint egy jégtömb. Olyan gyors, hogy egy fejhajtásnyi idő alatt kétszer átszáguld a négy tengeren és azon is túl. Amikor pihen, olyan csendes, mint egy mély árok; amikor tevékeny, olyan távoli, messzi, mint az ég. Vágtató és minden köteléktől mentes. Ilyen az ember szív-elméje.



Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

Nincsenek megjegyzések: