(XV. 3.) Mesterkélt gondolatok

3. Ezért mondják: „Ha a testet pihenés nélkül dolgoztatják, kifárad; ha a szellemet szünet nélkül használják, akkor kimerül. A víz természete olyan, hogy addig marad tiszta, amíg nem keveredik össze semmivel, és addig marad nyugodt a felszíne, amíg nem kavarják fel. Ha meggátolják szabad áramlásában, elveszíti tisztaságát. Éppen ilyen az Ég erénye (de) is". Emiatt mondják: "Az a szellem táplálásának Tao-ja, ha valaki tiszta és mindenféle szennyeződéstől mentes, nyugodt és változatlan, elfogulatlan és nem-cselekvő, az Éggel együttműködő.

Ha valakinek egy Kan-Jüe-ből származó kardja van, azt egy dobozban tárolja, és nem meri használni, mert számára ez a legnagyobb kincs. De a tiszta szellem mind a négy irányba szétterjed, hol erre áramlik, hol arra – nincsen hely, ahová ne érne el. Felül az Eget súrolja, alul beborítja a Földet. Átalakítja és táplálja a tízezer dolgot, még sincs alakja. Úgy nevezik, hogy 'az Égi Császárral azonos'.

Csak az a tiszta egyszerűség Tao-ja, amelyik őrzi és védelmezi a szellemet. Ha valaki védelmezi, és sosem veszíti el, akkor eggyé válik a szellemmel. És ebben az eggyé válásban tökéletes összhangba kerül az Ég rendjével".

Ahogy a mondás tartja: „Az emberek többsége számára az anyagi haszon a legfontosabb, a becsületes tudós számára a hírnév. A kiváló ember nagyra tartja a törekvést, a bölcs pedig a lényegi tisztaságot”.

Éppen ezért az egyszerűség azt jelenti, hogy semmivel sem keveredett; a tisztaság azt, hogy a szellem sértetlen. Azt, aki meg tudja testesíteni az egyszerűséget és a tisztaságot, "igaz ember"-nek hívják.

Forrás: The Sacred Book of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XV. 2.) Mesterkélt gondolatok

 

2. A bölcs ezért megpihen, ettől kiegyensúlyozott és könnyed lesz; ebből a kiegyensúlyozottságból és könnyedségből származik nyugalma és elfogulatlansága. Ezáltal az aggodalmak és bajok nem támadják meg, ártó hatások nem érik őt. Így erénye (de) ép, szelleme sértetlen marad.

Éppen ezért mondják: „A bölcs élete az Ég cselekvése, halála a dolgok átalakulása. Nyugalmában olyan az erénye (de), mint a jin, mozgásában úgy áramlik, mint a jang. Nem foglalkozik sem a jó szerencsével, sem a balszerencsével. Csak külső késztetésre mozdul; csak akkor cselekszik, ha erre kérik; csak akkor áll fel, ha muszáj. Eldobja a tudást, nem érdeklik az okok, kizárólag az Ég elveit követi. Így nem hoz rá bajt az Ég, nem terhelik gondok, nem hibáztatják az emberek, nem vádolják őt a halál szellemei. Élete lebegés, halála pihenés. Nincsenek aggodalmas gondolatai, nem tervez előre. Fényessége nem kápráztató, megbízható, de nem számító. Álomtalan az alvása, aggodalmak nélküli az ébredése. Szelleme természetes és tiszta, lelke nem fárad el. Üres, nyugodt és elfogulatlan, teljes összhangban áll az Ég erényével (de)”. 

Ezért mondják még azt: „Szomorúság és öröm eltorzítják az erényt (de); boldogság és harag megrontják a Tao-t; a rokonszenv és ellenszenv az erény megromlása. Éppen ezért, amikor a szív-elme fájdalomtól és örömtől mentes, az az erény csúcsa (de). Amikor a szív-elme egységes és változatlan, az a nyugalom csúcsa. Amikor nem ellenkezik semmivel, az az üresség csúcsa. Amikor nem törődik a dolgokkal, az az elfogulatlanság csúcsa. Amikor nem lázad semmi ellen, az a tisztaság csúcsa.

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chung Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

 

(XV. 1.) Mesterkélt gondolatok

 

1. Mesterkélt gondolatok birtokában fennkölten viselkedni, a világból kivonulni, kimódolt utakat keresni, magasztosan beszélni, másokat bírálni - ezek csupán a fennhéjázás jellemzői. De ezt kedvelik a hegyek és völgyek tudósai, olyan emberek, akik elítélik a világot, és akik hervadt ábrázattal ölik bele magukat a mély vízbe.

Emberségről, igazságosságról, hűségről és megbízhatóságról társalogni, tiszteletteljesnek és mértékletesnek, önzetlennek és udvariasnak lenni – ezek csupán az önművelés jellemzői. De ezt kedvelik azok a tudósok, akik békét szeretnének hozni a világnak, olyan emberek, akik tanítanak és oktatnak, akik otthonukban és attól távol a tanulásnak élnek. 

Érdemeik nagyszerűségéről társalogni, híressé válni, meghatározni az uralkodó és alattvaló viselkedési szabályait, szabályozni a följebbvaló és alárendelt viszonyát – ezek csupán a kormányzás jellemzői. De ezt kedvelik az udvar hivatalnokai, olyan emberek, akik tisztelik uralkodójukat és erősítik államukat, akik elkötelezik magukat más államokkal való együttműködésre.

A mocsárba és nádasba elvonulni, vadonban élni, horgászni és gondtalanul élni – ezek csupán a semmittevés jellemzői. De ezt kedvelik a folyók és tavak tudósai, olyan emberek, akik visszavonultak a világtól, és akik kényelmes nyugalomra vágynak.

Lihegni és fújtatni, beszívni a levegőt és kifújni, kipréselni a használt levegőt és beszívni az újat, medveként hajladozni, madárként nyújtózkodni – ezek csupán az élet meghosszabbítására irányuló vágy jellemzői. De ezt kedvelik azok a tudósok, akik befolyásolják légzésüket, nyújtogatják izmaikat és ízületeiket; olyan emberek, akik táplálják testüket, és akik azt szeretnék, hogy olyan hosszan éljenek, mint Peng.¹

Aki magasztos tud lenni meggyökeresedett nézetek nélkül; aki képes magát művelni emberség és igazságosság nélkül; aki kormányozni tud érdem vagy hírnév nélkül; aki élvezni tudja a gondtalanságot folyók és tavak nélkül; aki sokáig él légzésének befolyásolása nélkül, az elfelejtkezik mindenről, mégis képes mindent birtokolni. Nyugalma határtalan, mégis kiválók sokasága követi éberségében. Ez az Ég és Föld Tao-ja, a bölcs erénye (de).

Éppen ezért mondják, hogy „békesség, elfogulatlanság, csend, nyugalom, teljes üresség és nem-cselekvés – ezek tartják fenn az Eget és Földet, a Tao-nak és erényének (de) lényegét”.

 

(¹Ez a bekezdés a daoyin/taojin-ról szól, amelyet a nyugati fordítók - tévesen - taoista jógának hívnak. Bár hasonló az indiai Patanjali-nak tulajdonított Jóga-szútrákban leírt nyolctagú jóga azon gyakorlataira, amelyekben szintén a légzés és a testgyakorlás különböző változatait lehet megtalálni, eredetileg a kétféle gyakorlat sem célját, sem gyakorlóit illetően nem volt azonos. Míg az indai jóga a megvilágosodást, és ezzel együtt az újraszületésekből való megszabadulást tűzte ki célul, addig a daoyin-t végzőké a külső és belső környezet közötti összhang megteremtése, a testtudatosság kialakítása, az egészség, a jóllét megőrzése, a betegségek legyőzése volt. Az indiai nyolctagú jóga eleve feltételezte a társadalomból való kivonulást, a cölibátust és remeteéletet, a daoyin/taojin-t eredetileg társadalomban élő, jómódú, kellő szabadidővel és partnerrel rendelkező emberek művelték.)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

             Jóga és Daoyin, szerző: Drimál István 

 

 

(XIV. 8.) Az Ég körforgása

 

8. Konfuciusz így szólt Lao Tan-hoz: -- Tanulmányoztam a Hat klasszikust – a Dalok könyvét, az Írások könyvét, a Szertartások feljegyzéseit, a Zene könyvét, a Változások könyvét és a Tavaszok és őszök krónikáját – és betéve tudom a tartalmukat.¹ Ám hiába jártam hetvenkét különböző uralkodónál velük, kifejtve az előző királyok módszereit és világossá téve azt az ösvényt, amit a Csou-és Sao-hercegek tapostak, egyetlen uralkodó sem mutatott érdeklődést iránta. Milyen nehéz meggyőzni az embereket, és milyen nehéz világossá tenni a Tao-t számukra!

-- Szerencse, uram, hogy nem találkoztál olyan uralkodóval, aki a régi módszerek szerint akarná irányítani a világot – válaszolta neki Lao Ce - A Hat klasszikus az előző királyok lábnyomai, de ők már nem mondhatják el, hogy hogyan taposták ki azt. Amit te kifejtesz, uram, azok csak maguk a lábnyomok. Bár a nyomokat lábbelik hozzák létre, de a nyomok nem maguk a lábbelik.

A fehér kócsag merően, pislogás nélkül néz társára, ami által meg is termékenyíti.  A hím rovar a levegőben fent zümmögve termékenyíti meg a nőstényt, aki alatta zümmög a levegőben. A léi nevű lény hím és nőstény is egyszerre, így önmagát képes megtermékenyíteni. A veleszületett természetet nem lehet megváltoztatni, sem pedig a sorsot átalakítani. Nem lehet megállítani az időt, és a Tao elé sem lehet gátat vetni. Ha valaki eléri a Tao-t, mindent megvalósíthat. Ha valaki elveszíti a Tao-t, semmit nem tud megvalósítani.

[E beszélgetés után] Konfuciusz három hónapig ki sem mozdult otthonából, majd újra elment Lao Tan-hoz.

-- Végre rátaláltam! – mondta Lao Tan-nak – A varjak tojásból keltik ki fiókáikat, a halak ikrákat raknak, a vékonyderekú darazsak átalakulással fejlődnek, amikor pedig egy újszülött világra jön, az idősebb testvére bömböl. Már régóta nem követtem az átalakulás folyamatát. És aki régóta nem követi az átalakulás folyamatát, az hogyan is alakíthatna át más embereket?

Lao Ce elismerően bólintott:

-- Nagyszerű, Csiu, végre rátaláltál.

 

(¹Természetesen ez a beszélgetés is a fantázia szüleménye. A Tavaszok és őszök krónikája Konfuciusz halálának évében, i.e. 479-ben fejeződött be, tehát ő maga nem olvashatta művet teljes valójában. Ahogyan a XIII. fejezet 7. részének lábjegyzetében írtam, a hatodik klasszikus, a Zene könyve a Csin-korban elveszett.)

Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)