4. A régiek, akik életben tartották magukat, tudásukat nem ékesszólással vagy kifinomult okoskodással fejezték ki. Nem arra használták tudásukat, hogy bajt okozzanak az egész Ég alatti világnak, és arra sem, hogy összezavarják az erényt (de). Egyedül, magányosan a helyükön maradtak és a velük született természetükhöz való visszatérésre törekedtek. Mi mást kellett volna még cselekedniük? Hiszen a Tao nem jelentéktelen tettekből áll és az erény sem jelentéktelen tudásból. A jelentéktelen tudás árt az erénynek, a jelentéktelen tettek ártanak a Tao-nak. Éppen ezért mondják azt: „Csak rendezd el magad”*. A teljes örömet nevezhetjük a cél vagy akarat beteljesülésének is.
Amikor a régiek a „cél vagy akarat beteljesüléséről”
beszéltek, nem szép hintókat és hivatali jelvényeket értettek ezalatt. Pusztán
azt, hogy az örömhöz már semmit sem lehet hozzáadni. Amikor manapság a „cél
vagy akarat beteljesüléséről” beszélnek, szép hintókat és hivatali jelvényeket
értenek ezalatt. De a szép hintók és a hivatali jelvények csupán a test tartozékai,
semmilyen hatással nincsenek a veleszületett természetre és sorsra. Az ilyen dolgok
átmenetileg bármikor ránk találhatnak. Mivel átmenetiek, sem az érkezésüket,
sem a távozásukat nem tudjuk megakadályozni. Éppen ezért, sem a hintók, sem a hivatali
jelvények nem adnak okot arra, hogy büszkévé és gőgössé váljunk, de ugyanúgy,
a nyomor és szegénység sem ok arra, hogy közönségesek legyünk [a tanulásban
és gondolkodásban]**. Mindkét állapot képes örömet okozni, tehát szabaduljunk
meg az aggodalomtól. Ha az átmeneti dolgok távozásával megszűnik az örömünk,
akkor hiába hoztak örömet, mégis értéktelenek voltak. Éppen ezért mondják: „Akik elveszítik magukat a dolgok utáni vágyakozásban és elveszítik velük
született természetüket a közönséges tanulásban, azokról úgy tartják, hogy fejjel
lefelé fordítják a dolgokat”.
(*Nem tudjuk, hogy pontosan mi a jelentése ennek az idézetnek és az sem világos, hogy miért írta ezt a taoista elvekkel ellentétes idézetet a fejezet írója.
**E fejezet 1. részében nevezi az író a konfucianizmust, a motizmust és más filozófiai iskolákat „közönséges tanulásnak és gondolkodásnak”.)
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése