(XVII. 6.) Őszi áradások


6. Ezután a Sárga-folyó ura azt kérdezte:

-- Akkor hát mit tegyek, és mit ne tegyek? Hogyan döntsem el, hogy mit fogadjak el, és mit utasítsak el? Mit kövessek? Mit dobjak el?

-- A Tao fényéből nézve, mi az értékes, és mi az értéktelen? Ezek a kifejezések csak szélsőségek - kezdte válaszát az Északi-tenger ura - Ne kapaszkodj kitartóan saját elméleteidbe, mert szembekerülsz a Tao-val! Mi a kevés és mi a sok? Ilyen szavakat akkor használunk, amikor megköszönünk valamit vagy ajándékokat osztunk szét. Ne ragadj le az egyik oldalon, mert eltérsz a Tao-tól! Legyél szigorú, mint egy állam uralkodója, aki részrehajlás nélkül osztja kegyeit. Legyél lágy, mint a föld szelleme, aki pártatlanul osztja áldását. Legyen gondolkodásod nyitott és széles látókörű, mint a négy irány végtelensége, amelynek nincsenek végpontjai vagy határai. Öleld át mind a tízezer dolgot, mindegyiket egyformán védelmezd, mert ez az egyetemesség. Amikor mind a tízezer dolgot egyenlőnek tekinted, akkor már nem lesz köztük rövid vagy hosszú.

A Tao kezdet és vég nélküli, de a dolgok születnek és meghalnak, nem érik el a tökéletességet. Az egyik pillanatban üres, a következő pillanatban teli, testük formája állandótlan. Az évek múlását nem lehet visszafogni, az időt nem lehet megállítani. Pusztulás és növekedés, teljesség és üresség alig érnek véget, máris kezdődnek elölről. Ezt nevezhetjük nagy igazságosságnak, és ezt mondhatjuk minden létező forma alapelvének. A dolgok élete olyan, mint egy ló vágtája vagy esztelen nyargalása – minden pillanattal változnak, minden pillanattal átalakulnak. Mit tegyél és mit ne? Hagyd, hogy a dolgok maguktól átalakuljanak.




Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

              Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

Nincsenek megjegyzések: