(XVII. 3.) Őszi áradások

 

3. A Sárga-folyó ura tovább kérdezett:

-- Manapság a bölcselkedők mind azt állítják, hogy a legapróbb (legfinomabb) dolognak nincs formája, és a legóriásibb dolgot pedig nem lehet behatárolni. Ez valóban igaz?

-- Ha a kicsi oldaláról szemléljük a nagyot, akkor nem látjuk át azt a maga teljességében – felelt az Északi-tenger ura – Ha a nagy oldaláról szemléljük a kicsit, akkor nem látjuk azt részleteiben. Az apró (a legfinomabb) a kicsi legkisebbje, az óriási a nagy legnagyobbja. Tehát egyértelmű különbség van köztük, de ez csak a körülményektől függ. Ugyanakkor testi forma nélkül nem tudjuk megállapítani valamiről, hogy „durva” vagy „finom”. Aminek nincs testi formája, annak nem lehet számokban kifejezni a méretét, és amit nem lehet behatárolni, annak nem lehet számokban megnevezni határait. A dolgok „durvaságát” szavakkal el tudjuk magyarázni, a dolgok „finomságát” el tudjuk képzelni. De az, amit nem tudunk szavakba önteni, és el sem tudunk elképzelni, annak nincs köze a „finomsághoz” vagy „durvasághoz”.

Ezért a nagyszerű ember tetteiben nem árt másoknak, de nem tulajdonít jelentőséget az emberségnek és jóságnak. Egy lépést sem tesz a haszon érdekében, de nem ítéli el a kapunál [pénzért] szolgálókat. Nem verseng azért, hogy vagyont vagy gazdagságot szerezzen, de nem hivalkodik szerénységével sem. Munkájában nem kér segítséget másoktól, de nem mutogatja saját erejét, és nem veti meg a kapzsit és alantast. Viselkedésében eltér a közönségestől, de nem mutogatja különcségét. A tömeg mögött marad, de nem veti meg azokat, akik hízelgéssel jutnak előre. Nem ösztönzi őt cím vagy a világ megbecsülése; nem okoz neki szégyent büntetés vagy a világ megrovása. Tudja, hogy nem lehet elválasztani a helyest és a helytelentől, és nem lehet elhatárolni a nagyot a kicsitől. Ezt a mondást hallottam: „A Tao embere hírnév nélküli és a legnagyobb erénnyel (de) rendelkezik, a nagy embernek nincs énje.” A legtökéletesebb szintet akkor éri el, ha azzal halad együtt, amit a sors kiosztott számára.1

 

(1Mivel ez az utolsó bekezdés egyáltalán nem illeszkedik a szövegbe, ezért feltételezhető, hogy utólagos betoldás. Victor H. Mair le sem fordította.)




Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

Nincsenek megjegyzések: