2. A Sárga-folyó ura ezután megkérdezte:
-- Rendben, tehát ha felismerem
azt, hogy az Ég és Föld hatalmas, és egy hajszál vége pici, az elég?
-- Dehogyis! – mondta az
Északi-tenger ura – A dolgok mértékét nem lehet behatárolni, haladásuk
szüntelen, a sorsuk mindig változik, kezdetük és végük bizonytalan és ok
nélküli. Éppen ezért a nagy tudású ember messziről és közelről is szemléli a
dolgokat. A kicsiről nem gondolja, hogy jelentéktelen, és a nagyról nem
gondolja, hogy jelentőségteljes. Hiszen tudja, hogy a dolgok mértékét nem lehet
behatárolni. [A nagy tudású ember] teljesen átlátja a múltat és jelent. Így nem
kesereg azon, ami elmúlt, és nem nyújtózkodik a magasba, hogy belekapaszkodjon a
jelenbe. Hiszen tudja, hogy a dolgok haladása szüntelen. [A nagy tudású ember]
tökéletesen látja a különbséget a teljesség és üresség között. Így nem
örvendezik a sikernek, és nem csügged, ha kudarc éri. Hiszen tudja, hogy a
dolgok sorsa állandóan változik. [A nagy tudású ember] ismeri az egyszerű és
nyugodt ösvényt, ezért nem ragadtatja el magát az élettől, és nem tekinti
csapásnak a halált. Hiszen tudja, hogy kezdet és vég bizonytalan és ok nélküli.
Megállapíthatjuk, hogy amit az ember tud, az kevesebb, mint amit nem tud; az az időtartam, amennyit él, rövidebb, mint az, amennyit nem él. Amikor pedig ezzel az apróval mérjük össze a hatalmasat, akkor megzavarodunk, és elveszítjük önmagunkat. Innen nézve, honnan tudhatnánk, hogy egy hajszál vége alkalmas arra, hogy meghatározzuk vele a legkisebbet? Vagy honnan tudhatnánk, hogy az Ég és Föld alkalmas arra, hogy behatároljuk a leghatalmasabbat?
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése