2. A Sárga-folyó ura ezt hallva megkérdezte:
-- Rendben, tehát ha felismerem azt, hogy az Ég és Föld
hatalmas és egy hajszál vége pici, az elég?
-- Dehogyis! – mondta az Északi-tenger ura – A dolgok mértékét nem lehet behatárolni, az idő nem áll meg sosem, a sors következetlen, kezdet és vég bizonytalan. Éppen ezért a nagy bölcsesség messziről és közelről egyaránt szemléli a dolgokat. Így nem gondolja semmiről, hogy jelentéktelen, csak azért, mert kicsi és nem gondolja semmiről, hogy jelentőségteljes, csak azért, mert nagy. Hiszen tudja, hogy a dolgok mértékét nem lehet behatárolni. [A nagy bölcsesség] teljesen megérti a múltat és jelent. Így nem kesereg azon, ami elmúlt és nem iparkodik azon, hogy visszatartsa a jelent. Hiszen tudja, hogy idő nem áll meg sosem. [A nagy bölcsesség] tökéletesen látja a különbséget a teljesség és üresség között. Így nem örvendezik a sikernek és nem csügged, ha kudarc éri. Hiszen tudja, hogy a sors következetlen. [A nagy bölcsesség] ismeri az egyszerű és nyugodt ösvényt, ezért nem ragadtatja el magát az élettől és nem tekinti csapásnak a halált. Hiszen tudja, hogy kezdet és vég bizonytalan.
Megállapíthatjuk, hogy amit az ember tud, az kevesebb, mint amit nem tud; az az időtartam, amennyit él, rövidebb, mint az az időtartam, amennyit nem él. Amikor az ember valami egészen kicsit próbál meg egészen naggyá tenni, akkor összekavarodik és megzavarodik és nem jut el oda, ahová akart. Erről az oldalról közelítve a kérdéshez, honnan tudhatnánk, hogy egy hajszál vége alkalmas arra, hogy meghatározzuk, mekkora a legkisebb dolog? Vagy honnan tudhatnánk, hogy az Ég és Föld alkalmas arra, hogy behatároljuk a leghatalmasabbat?
Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése