(XXII. 6.) Tudás vándorlása északon


6. Tung Kuo mester1 így fordult Csuang Cé-hez:

-- Pontosan hol található ez az úgynevezett Tao?

-- Mindenfelé - hangzott a válasz.

-- Mondanál példát, hogy jobban értsem?

-- A hangyában is benne van – mondta Csuang Ce.

-- Olyan alacsony, mint a hangya?

-- A fűszál tövében.

-- Vagy még attól is lentebb?

-- A cserép szilánkjaiban is benne van.

-- Biztos, hogy nincs lentebb?

-- A vizeletben és az ürülékben is benne van.

 

Tung Kuo mester erre már nem válaszolt.

Csuang Ce folytatta:

-- Uram, a kérdésed nem érinti a lényeget. [Arra emlékeztet], amikor Huo, a piac felügyelője megkérdezte a piac ellenőrétől, hogy hogyan tudja megbecsülni, hogy milyen súlyú egy disznó. Azt a választ kapta, hogy annál közelebb jár az igazsághoz, minél lejjebb nyomja meg lábával azt a disznót, mert abból fel tudja mérni, hogy mennyire kövér. Ne egy meghatározott helyen keresd, hiszen semmi sem lehet nélkülözheti azt. Ilyen a tökéletes Tao, és így ezek az igazán nagyszerű szavak, mint ’teljes’, ’egyetemes’, ’mindent-magában foglaló’, mind ugyanazt a valóságot jelentik. Mind az Egyetlenre mutatnak.

Vándorolj el velem a Sehol sem-Udvarába, ahol a harmóniáról és egységről beszélgetnénk vég nélkül.  Csatlakozz hozzám a nem-cselekvésben! Milyen békések és nyugodtak, milyen csendesek és tiszták lennénk, milyen harmóniában és pihenésben lenne részünk! Akaratunk üressé válna. Anélkül mennénk, hogy tudnánk, hová érünk; anélkül jönnénk, hogy tudnánk, hol állunk meg. Anélkül jönnénk és mennénk, hogy tudnánk, utunk hol ér véget. A határtalan ürességben kóborolnánk. A nagy tudás belép, és fel sem foghatjuk, milyen kimeríthetetlen.

Ami a dolgokat készíti, annak nincsenek határai, a dolgoknak viszont vannak. Így amikor azt mondjuk, hogy a dolgok behatároltak, akkor ezt érjük alatta. [A Tao] a korlátlan korlátja és a határtalan határtalansága. Szoktunk beszélni teljességről és ürességről, hervadásról és lebomlásról. De az, ami teljességet és ürességet okoz, se nem teljes, se nem üres. Ami hervadást és bomlást okoz, az se nem hervad, se nem bomlik. Ami létrehozza a gyökereket és ágakat, az se nem gyökér, se nem ág, és ami összegyűjti és szétszórja a dolgokat, az se nem gyűlik össze, se nem szóródik szét.2

 


(1Feltehetően ugyanaz a Tung Kuo Sun mester, aki feltűnik a XXI. fejezet 1. részében.

 

2Ez az utolsó két bekezdés annyira homályos, hogy az általam forrásként használ fordítók is különbözőképpen értelmezik.)



Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

Nincsenek megjegyzések: