(XII. 1.) Ég és Föld*

 

Habár az Ég és a Föld hatalmas, mégis hasonló az átalakulásuk. Habár a tízezer dolog számtalan, mégis egy és ugyanaz az irányításuk. Habár az emberi lény rengeteg, mégis egy úr az uralkodójuk. Az uralkodó az erényben (de) találja meg forrását és az Égben a kiteljesedését. Ezért mondják, hogy a sötét régi idők uralkodói az egész Ég alatti világot a nem-cselekvés által, az Ég erénye (de) által irányították, semmi egyébbel.

Ha a Tao fényében vizsgáljuk meg a szavakat, akkor az „egész Ég alatti világ uralkodója – Ég fia” elnevezés teljesen indokolt. Ha a Tao fényében vizsgáljuk meg a különbségeket, akkor az uralkodó és az alattvaló kötelessége (ji) világos**. Ha a Tao fényében vizsgáljuk meg az adottságokat, akkor az egész Ég alatti világ hivatalnokai jól kormányoznak. Ha a Tao fényében vizsgálunk meg mindent, akkor a tízezer dolog rendben működik.

Áthatja az Eget és Földet: ez az erény (de). A tízezer dologgal teljes egyetértésben működik: ez a Tao. A feljebb valók irányítják az alattuk lévő embereket: ezt hívják ügyintézésnek. Az adottságok kifejlesztését hívják ügyességnek. Az adottság az ügyek intézésében nyilvánul meg, az ügyek intézése a kötelességben, a kötelesség az erényben, az erény a Tao-ban és a Tao az Égben. Ezért mondják, hogy akik a régi időkben terelték az Égalattit, vágy nélküliek voltak és az Égalatti mégis kiteljesedett. Nem cselekedtek és a tízezer dolog mégis átalakult. Mélységesen nyugodtak voltak és a száz törzs mégis békében élt. A Feljegyzés ezt mondja: „Merülj el az Egyben, és a tízezer dolog ügye elrendeződik; szabaduljon meg elméd a céloktól, és még a szellemek is fejet hajtanak***”.

 


(*A XII – XVI. és a XXXIII. fejezeteket „szinkretista” fejezeteknek nevezik, amelynek lényege, hogy többféle filozófia eszmét gyúr egybe, jelen esetben a konfuciuszi elveket a taoista elvekkel. Ez a hat fejezet áll a legtávolabb a Belső fejezetek eredeti gondolataitól. Victor H. Mair szerint feltételezhető, hogy ezeknek a fejezeteknek a szerzője/szerzői állította/állították össze a Csuang-ce eredeti változatát.


**Ugyanezt a ji-t máshol igazságosságnak fordítják.


***Nem igazán lehet tudni, hogy milyen „Feljegyzés” volna ez. Bár James Legge szerint a Lao-cé-ről lehet szó.)



Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

Nincsenek megjegyzések: