(XII. 10.) Ég és Föld

 

10. Csiang-lü Mien találkozott Csi Csö-vel, és ezt mondta neki:

-- Lu uralkodója arra kért, hogy adjak neki tanácsokat. Először elutasítottam, mivel csak kérte, nem pedig parancsolta. Végül mégis adtam neki tanácsot, de nem tudom, hogy helyes volt vagy sem. Ezért szeretném elismételni neked, hogy mit mondtam az uralkodónak: „Legyél udvarias és mértéktartó! Ismerd fel és támogasd azokat, akik hűségesek és közkedveltek, ne engedj az önzésnek, előítéletnek, hízelkedésnek és részrehajlásnak. Ha így teszel, ki merne népedből nem engedelmeskedni?”

Csi Csö kuncogni kezdett, majd felnevetett. Végül így szólt:

-- Uram, amit az uralkodók és királyok erényéről (de) mondtál, az éppen olyan hiábavalóság és képtelenség, mint amikor az imádkozó sáska mérgesen integet a közeledő hintó felé, hogy megállítsa azt.1 Ha Lu állam uralkodója követné a tanácsodat, veszélybe sodorná magát. Magasabb tornyokat és teraszokat építene, amikbe gyarapodó [vagyon]tárgyait tárolná. A haszonleső tömeg pedig őt követné ebben.

-- Szavaid megdöbbentenek, uram – Csiang-lü Mien szemei tágra nyíltak a csodálkozástól – Mindazonáltal szeretném, ha tanácsot adnál ebben.

-- Amikor egy nagy bölcs kormányozza az Égalattit – kezdte Csi Csö -, akkor szabaddá teszi az emberek szív-elméjét. Hagyja, hogy meglegyenek a saját elveik és egyszerű szokásaik. Kitöröl minden rosszhiszeműségre való hajlamot szív-elméjükből, és hagyja, hogy saját akaratukat használják. Engedi, hogy a saját velük született természetével összhangban tegyenek mindent, és az emberek anélkül cselekednek így, hogy ennek tudnák az okát. Ha [egy uralkodó] így jár el, akkor miért is tisztelné Jao-t és Sun-t amiatt, ahogyan azok tanították az embereket? Az ő [bölcs uralkodó] egyetlen vágya az, hogy az emberek egyesüljenek az erénnyel (de), és megnyugodjanak benne.


(1Ez a hasonlat a IV.fejezet 5. részében is olvasható.)




Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

             

(XII. 9.) Ég és Föld

 

9. A mester (Konfuciusz) így szólt Lao Tan-hoz:1

-- Vannak emberek, akik úgy követik a Tao-t, mint egy törvényt. [Kijelentik] ezt lehet, ezt nem lehet, ez ilyen, ez nem ilyen. A vitázók erre azt szokták mondani: „Olyan egyértelműen meg tudjuk egymástól különböztetni a ’keményt’ és a ’fehéret’, mintha az égen függenének”. Nevezhetjük-e az ilyen embert bölcsnek?

-- Az ilyen ember olyan - válaszolta Lao Tan –, mint egy munkáját végző szolga vagy mesterember. Csak fárasztja testét, nyugtalanná teszi szív-elméjét. A kutya pórázon végzi, mert képes patkányt fogni, míg a majmot ügyessége miatt hurcolják el a hegyi erdőkből. Csiu, elmondom neked azt, amit nem vagy képes meghallani, és amiről beszélni sem tudsz. Se szeri, se száma azoknak, akiknek van fejük és lábuk, de nincs szív-elméjük és fülük. Ugyanakkor nem találni olyat, aki testtel rendelkezik, ám azzal egyidejűleg alaktalan és formátlan is lenne. A [dolgok] haladása egyben megállás, a halála élet is, a pusztulása pedig keletkezés is, bár ők maguk ezt nem képesek felfogni. Ha az ember elfelejtkezik a dolgokról, és elfelejtkezik az Égről, akkor azt mondják, hogy elfelejtkezik önmagáról. Aki elfelejtkezik önmagáról, arról pedig azt mondják, hogy belépett az Égbe.


(1Vannak olyan fordítók, akik már itt, az elején Konfuciusznak írják a "mester" szót, de az eredeti szövegben csak ennek a résznek a közepén nevezik néven Konfuciuszt (Csiu).)




Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)


(XII. 8.) Ég és Föld

 

8. A nagy kezdet idején csak a nem-levés (nem-megnyilvánulás) volt. Nem volt levés (megnyilvánulás) és nem volt név. Ebből keletkezett az Egy. Volt az Egy, de alakkal nem rendelkezett. Az Egyből születtek meg a dolgok, és tőle kapták azt, amit úgy nevezünk, hogy erény (de). De még nem alakult ki az alak, még nem volt szétválás. Ezt nevezzük sorsnak. Állandó kavarodás és váltakozás közepette megszülettek a dolgok, és ahogy növekedtek, kialakult a közöttük lévő különbség. Ezt nevezzük testi alaknak. A testi alakban lakozik a szellem, és mindegyiknek megvan a saját jellemzője és korlátja. Ezt nevezzük veleszületett természetnek. Aki ápolja veleszületett természetét, visszatérhet az erényhez. Amikor az erény eléri legmagasabb fokát, ugyanazzá válik, mint a kezdet. Mivel ugyanazzá válik, mint a kezdet, ezért üres lesz. Mivel üres, ezért mindent átölel. Olyasmi ez, mint összezárt csőrű néma csiripelés, mint Éggel és Földdel való egybefonódás. Ez az egybefonódás homályos; butaságnak vagy zavarodottságnak tűnhet. Ezt hívják rejtett erénynek. Ugyanaz, mint a nagy alámerülés [az események természetes folyamába].




Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XII. 7.) Ég és Föld

 

7. Amikor Jao kormányozta az Ég alatti világot, Po-cseng Ce-Kao-t nevezte ki egyik hercegének.1 Később, mikor Jao átadta trónját Sun-nak, és Sun továbbadta Jü-nek, Po-cseng Ce-Kao lemondott méltóságáról, és földműveléssel kezdett foglalkozni. Amikor Jü meglátogatta őt, Po-cseng Ce-Kao éppen kint szántott a földjén. Jü odasietett hozzá, a legalázatosabb testtartással megállt előtte, és így szólította meg:

-- Uram, régen, amikor még Jao kormányozta az Ég alatti világot, kinevezett téged egyik hercegének. Aztán Jao átadta a trónját Sunnak, és Sun továbbadta nekem, te, uram, lemondtál méltóságodról, és inkább földművelő lettél. Bátorkodom megkérdezni, hogy miért?

-- Régen – válaszolta Ce-Kao -, amikor még Jao kormányozta az Égalattit, nem osztogatott jutalmat, az emberek mégis keményen dolgoztak. Nem büntetett, az emberek mégis tisztelettudóan viselkedtek. Uram, te jutalmazol és büntetsz is, az emberek mégsem jók. Az erény romlásnak indult, és mostantól a büntetések érvényesülnek majd. Az elkövetkező korok zűrzavara innen kezdődik. Jobb, ha útnak indulsz, uram, és nem zavarsz a munkámban! Majd hátra sem pillantva, serényen tovább folytatta a szántást.


(1James Legge olyan legendákra hivatkozik, amelyek úgy tartják, hogy Po-cseng Ce-Kao herceg Lao Ce előző életének egyik inkarnációja.)




Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Books of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

(XII. 6.) Ég és Föld


6. Jao elment Hua városába. Hua kapuőre így szólította meg:

-- Ó, egy bölcs! Kérlek, engedd meg, hogy áldást kérjek a számodra. Élj sokáig, bölcs!

-- Nem szeretnék – felelte Jao.

-- Légy gazdag!

-- Nem szeretnék – felelte Jao.

-- Legyen sok fiad!

-- Nem szeretném – felelte Jao.

-- Hosszú élet, gazdagság, sok fiúgyermek, erre vágyik minden ember! Hogyan lehetséges, hogy egyedül csak te utasítod vissza őket? – kérdezte a határőr.

-- A sok fiú sok aggodalmat jelent – válaszolt Jao – A gazdagság sok gondot okoz. A hosszú élet sok szégyennel jár. Ez a három áldás nem segíti az erény (de) táplálását, ezért nincs rájuk szükségem.

-- Először azt hittem rólad, hogy bölcs ember vagy – mondta a határőr – De most már látom, hogy csak egy nemes ember. Amikor az Ég életet ad a rengeteg embernek, akkor mindnek ki is jelöli feladatát. Ha sok fiad lenne, és kijelölnéd a feladataikat, akkor mi miatt kellene aggódnod? Ha gazdag volnál, és gazdagságodat másokkal megosztanád, akkor miféle gondod lenne? A valódi bölcs úgy él [olyan rejtve], mint fürj, úgy táplálkozik, mint egy fióka; és úgy járja útját, mint a madár, amelyik nem hagy maga után nyomot az égen. Ha a Tao uralkodik az Ég alatti világon, [a bölcs] együtt élvezi a bőséget a többi dologgal. Ha az Ég alatti világ híján van a Tao-nak, visszavonulva táplálja erényét. Majd évezredek múlva, a világba belefáradva, elhagyja azt, és felemelkedik a halhatatlanok közé. Felkapaszkodik a fehér felhők hátára, és megérkezik a mennyei uralkodó lakhelyére. Ez a három baj, amit az előbb felsoroltál, sosem érinti őt, teste örökké mentes balszerencsétől. Hogyan is szenvedhetne a szégyentől?

A kapuőr ezután sarkon fordult, és elment. Jao utána indult:

-- Kérlek, szeretnék kérdezni tőled valamit …

-- Fordulj vissza! – szólt rá bosszúsan a kapuőr.




Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)
             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)
             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XII. 5.) Ég és Föld

 

5. Jao tanítója Hszü Jü volt, Hszü Jü tanítója Nie Csüe, Nie Csüe tanítója Vang Ni, Vang Ni tanítója pedig Pi-ji.1

Jao így fordult Hszü Jü-höz:

-- Vajon alkalmas Nie Csü arra, hogy az Ég társa legyen?  Ha igen, akkor megbíznám Vang Ni-t, kérje meg [Nie Csüe-t], hogy vegye át tőlem a trónt.

-- Vigyázz, mert ezzel veszélybe sodornád az Ég alatti világot! – figyelmeztette Hszü Jü - Nie Csüe értelmes, éles elméjű, fürge észjárású, ügyes ember. Tehetségével felülmúlja a többieket, de emberi képességeivel akarja megkapni az égit. Képes arra, hogy a hibákat elfojtsa, de a hibák forrását nem ismeri fel. Engednéd, hogy az Ég társa legyen? Először is, az emberi képességekre támaszkodna, és elfelejtkezne az égiről. Aztán saját személyét tekintené kiindulási alapnak, és minden mást csoportokba sorolna. Imádattal fordulna a tudás felé, futótűz gyorsaságával rohanna előre. Saját terveinek szolgájává, és a dolgok áldozatává válna. Folyamatosan tekintgetne minden irányba, úgy várná a dolgok válaszát. Adna a sokaság véleményére, együtt változna a dolgokkal, így saját állandó elvei sem lennének. Hogyan is volna alkalmas arra, hogy az Ég társa legyen? Mint ahogyan léteznek nemzetségek, és azoknak egy közös ősük, úgy ő biztosan megfelelő lenne arra, hogy az egyik nemzetség atyja legyen, de arra nem, hogy az összes nemzetség atyjának atyja legyen.2 Az ilyen fajta irányítás zűrzavart okozna. Borzasztó csapás volna, ha ő egy észak felé néző miniszter lenne, és szerencsétlenség, ha egy dél felé néző uralkodó.

 

(1Mindezek a nevek már előfordultak az előző fejezetekben, például az I. fejezet 6. részének magyarázatában. Pi-ji nem ugyanaz a személy, mint a VII. fejezet 1. részében szereplő Pu-ji.

 

2Vagyis alkalmas egy közösség vezetésére, de nem alkalmas arra, hogy az egyetemes rend hordozója legyen.) 




Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

(XII. 4.) Ég és Föld

 

4. A Sárga császár a Vörös-víztől északra kóborolt, majd felkapaszkodott a Kunlun [hegy] magaslataira, és onnan hosszan bámult dél felé. Hazafelé menet elvesztette titokzatos gyöngyét.1 Elküldte Tudást, hogy keresse meg, de Tudás nem találta. Elküldte az éles szemű Li Csu-t, hogy keresse meg, de Csu sem találta. Elküldte Heves Vitatkozót, hogy keresse meg, de Heves Vitatkozó sem találta. Legutoljára Formátlant kérte meg, és Formátlan megtalálta.

-- Milyen furcsa! – kiáltott fel a Sárga császár – Csak Formátlan volt képes arra, hogy megtalálja.2

 

(1A titokzatos gyöngy magát a Tao-t jelképezi.

 

2A beszédes a nevek valójában a „tudást”, a „látást”, a „beszédet” jelentenék. A „formátlant” fordítják még „nem-keresésnek”, „árnyék-nélkülinek”, „nem-tudásnak” is.)




Forrás: The Sacred Books of China (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wang Rongpei: Zhuangzi (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)