8. Mire Csü Po-ji hatvan éves lett, hatvan alkalommal változtak
meg nézetei.1 Amit kezdetben helyesnek vélt, azt a végén
helytelennek ítélte. Így nem tudta, hogy amit most helyesnek gondol, az valójában
nem ugyanúgy helytelen, mint az elmúlt ötvenkilenc évben.
Mind a tízezer dolog életre kel, de senki nem látja a gyökerét;
mind előjön, de senki nem látja a kapuját. Mindenki nagyra értékeli azt, amit a
tudása tud, de senki nem tudja, hogyan támaszkodjon arra, amit a tudása nem tud,
hogy csak ezután érje el a valódi tudást. Ez nem egy nagy bizonytalanság? Hagyjuk!
Hagyjuk ezt! Végtére is nem szökhetsz el sehová sem [a természet törvényei
elől]. Erre mondják, hogy „igaz és természetes”. De tényleg az?
(1Csü Po-ji Konfuciusz barátja volt, a IV.fejezet 5. részében jelenik meg, amelyben Vej állam minisztereként ad tanácsot.)
Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)
The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)
