(XIX. 12.) Az élet teljes megértése

12. Csuj, a nyílvessző készítő művész olyan pontosan tudott szabad kézzel rajzolni, mintha körzőt vagy háromszög-vonalzót használt volna. Azért, mert ujjai a dolgokkal együtt változtak és nem az eszére hagyatkozott. Így szellem-tornya egységes és korlátlan maradt*.

Amikor a cipőd megfelelő, elfeledkezel a lábaidról. Amikor az öved megfelelő, elfeledkezel a derekadról. Amikor a szív-elméd megfelelő, tudásod elfeledkezik a helyesről és helytelenről. Amikor ügyeidet megfelelően kezeled, semmi nem változik meg benned és semmi nem tereli el figyelmed kívülről. Aki egyszer megtapasztalja azt, ami megfelelő és sosem tapasztalja meg azt, ami nem az, annak az a megfelelő, hogy elfeledkezik arról, ami megfelelő.

 

(*A ’szellem-torony’ – lingtaj – kifejezés a taoista irodalomban a ’szív-elmére’, a szellemi értelem középpontjára utal.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XIX. 11.) Az élet teljes megértése

11. Tung-je Csi kocsihajtó képességét mutatta be Csuang hercegnek*. Olyan egyenesen hajtotta előre-hátra lovait, mintha egy vonalzó mentén tenné, olyan pontosan kanyarodott kocsijával jobbra-balra, mintha egy körző által rajzolt vonal mentén tenné. Csuang herceg megállapította, hogy senki sem képes felülmúlni Tung-je Csi-t. Elrendelte, hogy tegyen még száz kört, majd térjen vissza a palotába. Meglátta ezt a jelenetet Jen Ho és ezt mondta a hercegnek:

-- Tung-je Csi lovai le fognak sántulni.

A herceg egy szót sem szólt, csak hallgatott. Nem sokkal később Tung-je Csi lovai tényleg lesántultak, ezért hamarabb tért vissza. A herceg megkérdezte Jen Ho-t:

-- Honnan tudtad, hogy ez fog történni?

-- A lovai már kimerültek, de még akkor is hajtotta őket – válaszolta Jen Ho - Ezért mondtam, hogy le fognak sántulni**.

 

(*Csuang herceg – születésekor kapott nevén: Tung koronaherceg - Lu állam uralkodója volt i.e. 694-662-ig.

**James Legge szerint Jen Ho leszármazottja, Jen Huj lett Konfuciusz kedvenc tanítványa. Ez a Jen Ho feltehetően nem azonos a IV. fejezet 5. részében szereplő Jen Ho-val.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XIX. 10.) Az élet teljes megértése

10. Csing, a kamala fák megmunkálója egy harangállványt faragott*. Amikor elkészült vele, úgy csodálta mindenki, mintha istenek vagy szellemek remekművét látná. Midőn Lu uralkodója is megtekintette, bámulattal kérdezte tőle:

-- Miféle művész vagy te?

-- Alattvalód csak egy kézműves – válaszolta Csing - Hogyan is lehetnék én művész? Ugyanakkor létezik valami [, amit máris elmondok]. Amikor elvállalom egy harangállvány elkészítését, nem kockáztatom meg, hogy elfecséreljem életpárámat (csi). Böjtbe kezdek, hogy lenyugtassam szív-elmémet**. Három napnyi böjtölés után már nem gondolok elismerésre és jutalomra vagy rangra és illetményre. Öt napnyi böjtölés után már nem gondolok dicséretre és bírálatra vagy ügyességre és ügyetlenségre. És amikor már hetedik napja böjtölök, elfelejtkezem magamról, a négy végtagomról és az egész testemről. Ekkorra már sem az uralkodó, sem az udvara nem létezik számomra. Képességem összpontosított és minden külső figyelemelterelő tényező elhalványul. Csak ezután megyek ki a hegyi erdőkbe és veszem szemügyre a fák égi természetét. Hiába találok rá a tökéletes formájúra, csak akkor kezdek el rajta dolgozni, ha meglátom benne a kész haranglábat. Ha nem, akkor ott hagyom. Ilyen módon hozom összhangba az égit az Éggel***. Talán ez az oka annak, hogy úgy gondolja mindenki, a munkáimat szellemek készítették.

(*Csing híres ács volt Lu államban. A Tavaszok és őszök krónikájának kommentárja i.e. 569-ben, Hsziang herceg uralkodásának negyedik évében említi meg. A kamala fa - Mallotus philippinensis - Dél-Ázsiában, Dél-Kelet-Ázsiában, Észak-Ausztráliában honos fa. James Legge szerint „a fák királyának” hívják lenyűgöző megjelenése és kiváló faanyaga miatt.

**Bár az ács testileg böjtöl, ennek eredménye hasonló a szív-elme – hszin – böjtjéhez. Ez utóbbiról bővebben a II. fejezet 1. részének lábjegyzetében írtam. A szív-elme böjtjének célja és leírása a IV. fejezet 2. részében található meg.

***A fák égi – azaz veleszületett természetét – hozza összhangba az ő veleszületett, égi természetével. Ez utóbbi mentes az olyan ember alkotta fogalmaktól, dolgoktól, mint dicséret, bírálat, rang, illetmény, jutalom, stb.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

(XIX. 9.) Az élet teljes megértése

9. Konfuciusz a Lü-liang-zuhatagnál nézelődött. A folyó harminc ölnyi magasságból zúdult alá, a párája még negyven li-nyi távolságban is kavargott*. Sem teknős, sem csőrös krokodil, sem pedig hal nem volt képes megélni ebben a vízben. Konfuciusz ekkor egy úszó öregembert pillantott meg. Mivel azt gondolta, hogy az öregembert valamiféle nagy csapás érte és emiatt véget akar vetni életének, Konfuciusz utasította tanítványait, hogy sorakozzanak fel a parton és mentsék ki az embert. De pár száz lépésnyi távolság után az ember magától kijött a vízből. Vizes, kócos hajjal, jókedvűen énekelt és sétált a töltés alján. Konfuciusz követte és így szólította meg:

-- Azt hittem rólad, hogy kísértet vagy, de közelről nézve látom, hogy ember. Megkérdezhetem, hogy van-e valamilyen különleges módszered arra, hogy így tudj úszni ebben a vízben?

-- Nincs különleges módszerem - felelte az ember - Azzal kezdtem, amit már ismertem; a természetemmel nőttem fel és beteljesítem sorsomat. Az örvénnyel merülök le és az áramlattal bukkanok fel újra. Követem a víz útját, nem ellenkezem vele. Hát, így úszom.

-- Mit értesz azon, hogy azzal kezdted, amit már ismertél; a természeteddel nőttél fel és beteljesíted sorsodat? – kérdezte Konfuciusz.

-- E hegyek között születtem és biztonságban érzem magam itt – ez az, amit már ismerek. E víz által nőttem fel és biztonságban érzem magam benne – ez a természetem. Nem tudom, miért csinálom ezt, mégis csinálom – ez a sorsom.

 

(*Ugyanez a történet megtalálható a Lie-ce II. fejezetének 9. részében. Egy öl körülbelül 1.83 méter, egy li körülbelül 500 méter.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

             Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

(XIX. 8.) Az élet teljes megértése

8. Csi Hszing-ce harci kakast idomított a király részére*. Tíz nap múlva megkérdezték tőle, hogy készen áll-e már a kakas.

-- Nem, még túl dölyfös, civakodó és az életerejére támaszkodik – felelte Csi Hszing-ce.

Újabb tíz nap múlva megint megkérdezték, hogy készen áll-e már a kakas.

-- Nem, még mindig figyel a hangokra és a mozdulatokra.

Újabb tíz nap múlva megint rákérdeztek a kakasra.

-- Nem áll készen, nézése még mindig haragos és tele van szellemmel (energiával).

Amikor tíz napra rá megint érdeklődtek, így válaszolt az idomár:

-- Majdnem készen áll. Már nem hat rá egy másik kakas kukorékolása. Ránézésre olyan, mintha fából faragott kakast látnál. Erénye teljes. Egy kakas sem mer szembe szállni vele, mind sarkon fordul majd és elszalad.

(*Ez a történet teljesen megegyezik a Lie-ce II. fejezetének 20. részével. A Lie-ce szerint az említett király Hszüan király volt, aki a Nyugati Csou-kor utolsó előtti uralkodójaként körülbelül i.e. 827/825 – 782 között uralkodott.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

             The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

             The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

              Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

 

(XIX. 7.) Az élet teljes megértése

7. Huan herceg a mocsárban vadászott kocsihajtójával, Kuan Csung-gal, amikor megpillantott egy kísértetet. A herceg megragadta Kuan Csung kezét és ijedten kérdezte tőle:

-- Csung atyám, te láttál valamit*?

-- Szolgád semmit nem látott – felelte Kuan Csung.

Miután a herceg hazatért, megbetegedett, beszéde összefüggéstelenné vált és napokig ki sem mozdult palotájából.

Egy tudós úr Csi-ből, akinek a neve Huang-ce Kao-ao volt, így szólt a herceghez:

-- Kegyelmességed, saját magadat betegíted meg! Hogyan is árthatna neked egy kísértet? Ha a bennünk lévő eredeti életpára egy erős felindultság miatt szétszóródik és nem egyesül újra, az legyengít. Ha [az életpára] felemelkedik és nem ereszkedik vissza, az ingerlékenységet okoz. Ha leereszkedik és nem emelkedik fel újra, az feledékenységet okoz. És ha nem emelkedik fel és nem is ereszkedik le, hanem összegyűlik a test közepén, a szív környékén, akkor az megbetegíti az embert.

-- Igen, de léteznek-e kísértetek? – kérdezte Huan herceg

-- Léteznek. A Li a szívben** van, a Csie a tűzhely körül, a Lej-ting pedig a kapun belüli porkupacban. Északkeleten, az alacsony fekvő helyeken Pej-a és Va-lung ugrándozik és északnyugat alacsonyan fekvő helyein a Ji-jang lakozik. A vizekben a Vang-hsziang, a dombok között a Hszin lelhető fel. A hegyekben pedig a Kuj**, a vadonban a Fang-huang és a mocsarakban a Vej-to.

-- Megkérdezhetem, hogyan néz ki a Vej-to? – érdeklődött a herceg.

-- A Vej-to akkora, mint egy kerékagy, a hossza pedig mint egy kordé nyele. Lila köpenyt, élénkvörös kalapot visel, és förtelmes, mint az ilyen lények általában. Nem szereti a szekér dörgő hangját. Amikor ilyesmit hall, fejét kezébe fogja és felegyenesedik. Aki megpillantja őt, abból hercegek fölött álló uralkodó lesz.

Huan hercegből kitört a nevetés:

-- Pontosan ezt láttam! – mondta. Aztán elegyengette köpenyét és kalapját, leültette maga mellé Huang-cét. Betegsége még a nap vége előtt tovatűnt anélkül, hogy a herceg észrevette volna.

 

 

(*Huan herceg i.e. 685-től 643-ig között uralkodott Csi államban. Belőle lett az első ba – hegemón -, akit több állam uralkodója választott meg vezetőjének. Legfőbb tanácsadója, minisztere Kuan Csung (Guan Zhong) volt, ő i.e. 645-ben halt meg. A hagyomány szerint a mély tisztelet különleges jeleként szólítja őt a herceg „Csung atyámnak”.

 

**A kínai népi vallásosságban ősidők óta jelen volt a szellemekben, kísértetekben való hit. A legelső kísértet, a Li tartózkodási helyét az általam forrásul használt fordítók nem egyformán értelmezik. Itt Burt Watson és Martin Palmer értelmezését használtam. A Kuj a XVII. fejezet 8. részében is feltűnik, mint egylábú lény.

 

 

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)

 

(XIX. 6.) Az élet teljes megértése

6. Az imádkozó* négyszögletesre vágott fekete köpenyében a disznóólhoz lépett és így szólt a disznókhoz:

-- Miért féltek a haláltól? Három hónap alatt felhizlallak benneteket. Aztán tíz napon át önmegtartóztatást gyakorlok, három napon keresztül böjtölök. Majd szétterítem a fehér nádszőnyeget és felfektetem mellsőtöket és hátsótokat a faragott áldozati állványra – ezzel minden rendben van, igaz?

Ám a disznók érdekeit nézve ezt mondta volna nekik:

-- Jobb volna, ha pelyvát és korpát adnék nektek, és ha itt tartanálak benneteket az akolban.

Ami őt illeti, szeretné továbbra is magasrangú hivatalnokként leélni életét, és szeretné, ha halála után díszes halottaskocsin, tollas koszorúkkal között vinnék a sírhoz. Ezzel ő nagyon is elégedett lenne, de a disznók szemszögéből nézve mindezeket elutasítaná. Miért gondolkodik ennyire máshogy a disznókkal kapcsolatban?

 

 

(*Ő vezette az ősöknek szóló áldozati szertartást.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            The Book of Chuang Tzu (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)