(XXV. 2.) Ce Jang

2. A bölcs felfogja, hogy a dolgok összekapcsolódnak, és egyetlen testté fog át mindent anélkül, hogy tudná, miért. Hiszen ez a veleszületett természete. Visszatér sorsához, és annak megfelelően cselekszik. Az Eget tekinti tanítójának, és az emberek felismerik őt, és követik. De ha aggodalmaskodva a kiszámítható tudásra számítana, akkor haladása rövid életű lenne. Ha pedig elakadna, akkor mit tehetne?

Aki szépnek születik, annak mások szolgáltatnak tükröt; ha mások nem mondják neki, sosem fogja tudni, hogy szépnek tartják őt. Akár tudja ezt, akár nem, akár hallja ezt, akár nem, a belső öröme sosem ér véget, és az emberek csodálata sem ér véget soha, mert ez a veleszületett természete. Amikor a bölcs szereti az embereket, akkor mások nevezik őt el [emberségesnek]. Ha nem mondanák ezt neki, akkor nem tudná, hogy ő szeret másokat. Akár tudatában van ennek, akár nem, akár hallja ezt, akár nem, a mások iránti szeretete nem ér véget, és az emberek benne való biztonsága sem ér véget, mert ez a veleszületett természete.

Az egykori anyaföld vagy régi város láttán mély boldogságot érzünk. Még ha a hegyek és dombok tele vannak megnyurgult fákkal és sűrű bozóttal; még ha az általunk ismert emberek nagyobb része már nem él, a szívünk akkor is ugyanúgy érzi azt a boldogságot. Hát még mennyire érezne így, ha azt látná, és azt hallaná, amit látott-hallott előtte! Ez az egész olyan a számára, mintha tíz zsen magas torony állna az emberek előtt.¹

(¹A zsen mélység-és magasságmérésre szolgáló mértékegység. 1 zsen - dinasztiáktól függően - 16-18 méter. Ez a bekezdés a saját velünk született természetünkhöz való visszatérést jelképezi.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

            The Complete Works of Zhuangzi (angol nyelven)

            Wandering on the Way by Victor H. Mair (angol nyelven)