(XXV. 5.) Ce Jang

5. Amikor Konfuciusz Csu állam fővárosába utazott, éjszakára megállt Hangya-domb egy kocsmájánál. A szomszédos házban a férj és a feleség a szolgáikkal együtt felmászott a tetőre [, hogy őt láthassák].¹ Ce Lu csodálkozva kérdezte:

-- Kik ezek az emberek, akik ott összecsődültek?

-- Egy olyan bölcs háznépe – válaszolta Konfuciusz –, aki eltemetkezett az emberek közé, elrejtőzött a mezőkön. Nem érdekli őt a hírnév, szelleme határtalan. Csak a szája szól, szív-elméje sosem beszél. Ellentétben áll a társadalommal, szív-elméje lenézi, hogy vele haladjon.  Azt mondják, ilyen az, aki ’belesüllyed a szárazföldbe’. Lehet, hogy Si Nan Ji Liao az?²

Ce Lu kérte, hogy átmehessen, és áthívhassa.

-- Dehogyis! – szólt rá Konfuciusz – Ő tudja, hogy tisztában vagyok kiválóságával, és tudja azt is, hogy Csu állam fővárosába megyek. Úgy véli, hogy rá akarom venni Csu királyát, hogy rendelje fel őt magához [az udvarba], mert engem simabeszédű behízelgőnek gondol. Az ilyen ember, mint ő, már akkor is szégyent érezne, ha egy simabeszédű behízelgő szavait hallaná. Hát még ha átjönne, és látná is azt az illetőt! Egyáltalán, miből gondolod, hogy még itthon van?

Ce Lu átment a szomszédba, és üresen találta a házat.

 

 

(¹Többféle magyarázat is van arra, hogy miért mászott fel a szomszéd család a tetőre. A legkézenfekvőbb az, hogy aggódtak. Mivel felismerték Konfuciuszt, azt gondolták róla, hogy Csu királyának figyelmét ráirányítja majd az ő hajlékukra, és annak lakójára, feldúlva ezzel a család békéjét. Az utolsó mondat ezt a magyarázatot valószínűsiti.

 

 ²A „belesüllyed a szárazföldbe” kifejezést az olyan taoista bölcsekre használták, akik nem éltek remeteéletet, nem vonultak el az emberek közösségéből, csupán láthatatlanná váltak a társadalmi elismerés vagy bírálat számára. Si Nan Ji Liao a XX. fejezet 2. részében és a XXIV. fejezet 10. részében szerepelt.)

Forrás: The Texts of Taoism (angol nyelven)

             The Complete Works of Taoism (angol nyelven)